|
A buddhizmus és a nyugati tudományok
A buddhizmus és a tudomány már rengetegszer bizonyult kompatibilisnek a történelem során. A buddhizmus és bizonyos tudományos területek között párbeszéd folyik.[1] A buddhizmuson belül a filozófiai és pszichológiai tanítások hasonlóságot mutatnak a modern tudományos és filozófiai elképzelésekkel. Például a buddhizmus támogatja a természet pártatlan vizsgálatát (a páli kánonban ezt úgy nevezik, hogy dhamma vikaja) — a vizsgálat fő tárgya az én. A buddhizmus néhány népszerű koncepciója köthető az evolúció, kvantumelmélet és kozmológia tudományaihoz, azonban a legtöbb tudós számára demarkációs problémát jelent összeegyeztetni a buddhizmus vallási és metafizikai kijelentéseit a tudományos módszerekkel.[2] 1993-ban Jean Piaget kiadta a tanuláselméletét, amelyben azt írta, hogy a buddhizmus a gondolkodás negyedik fajtája[3] a varázslat, a tudomány és a vallás mellett.[4] A buddhizmust többen jellemezték úgy, hogy racionális és dogmáktól mentes és bizonyítékok szolgálnak rá, hogy ez így volt egészen a történetének kezdetétől fogva.[5] Egyesek szerint a buddhizmus ezen jellemzője főleg a modern időkben kapott nagyobb hangsúlyt és részben ez már egy újraértelmezett verzió.[6] A buddhizmus nem minden formája mentes a dogmáktól. Egyes formái nem maradnak semlegesek a természetfeletti témákkal kapcsolatban és nem nyitottak a tudományos felfedezések irányában. A buddhista iskolák között is találni fundamentalista[7] és elkötelezett hagyományokat,[8] amelyekben helyi szellemeknek hódolnak, vagy mindenféle babonákat követnek.[9] Mindezek ellenére megfigyelhetők bizonyos hasonlóságok a tudományos vizsgálódás és a buddhista gondolkodás között. Tendzin Gyaco, a 14. Dalai láma egy tudományos konferencián kifejtette, hogy mind a buddhizmus és a tudomány is elővigyázatosak az abszolútumokkal, és inkább a kauzalitás és az empirizmus módszereit részesítik előnyben.[10] A buddhizmus és a tudományos módszerA Buddha párbeszédeit tartalmazó Kalama szutta sokkal inkább egybecseng a tudományos módszerekkel, mint a hagyományos, hitalapú vallások. Az írás kimondja, hogy a tényeket megfelelően meg kell vizsgálni, hit, spekuláció és másoktól vett információ nélkül. A buddhizmusban kétféle módszert alkalmaznak a vizsgálódásra, az empirizmust és a következtetést - akár csak más tudományokban. A buddhizmus és a pszichológiaAz 1970-es években több tudományos kísérletből az derült ki, hogy a buddhista meditáció segítségével bepillantást lehet nyerni a pszichológiai állapotok hatalmas kínálatába. Valamivel később - az agyszkennelő technológiák (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat vagy a SPECT) egyre tágabb körökben való hozzáférése után - egyre több tudóst foglalkoztatott az, hogy a meditáció használatával milyen tudatállapotokba lehet eljutni. Az ilyen és ehhez hasonló tanulmányokat lelkesen támogatta a jelenlegi dalai láma, Tendzin Gyaco, akit már régóta érdekelt a buddhizmus és a tudomány közötti kapcsolat és aki rendszeres résztvevője a Mind and Life intézet által rendezett konferenciáknak.[11] 1974-ben a kagyüpa iskola tanítója Csögyam Trungpa megjósolta, hogy a „buddhizmus pszichológiaként fog eljutni a nyugatra”. Ezt a nézetét erős szkepticizmussal fogadták az ő idejében, pedig később a buddhista koncepciók jelentős része a pszichológia területén vonult be a köztudatba. Néhány modern tudományos elmélet, mint például a Rogers féle pszichológia, erős párhuzamot mutat a buddhista gondolkozással. A buddhizmus és a tudomány kapcsolatát leíró legjelentősebb könyvek a jógácsára elméletek és a modern evolúciós biológia - főleg a DNS - közötti témákban íródtak. Ez azért van, mert a jógakara elméletben szereplő karmikus magvak segítségével könnyen magyarázható a természet-táplálék problémája. Bővebben ezekkel kapcsolatban William Waldron könyveiben lehet információkat találni. Például: Waldron (1995),[12] (2002)[13] és (2003).[14] William James amerikai filozófus és pszichológus gyakran merített a buddhista kozmológiából, amikor saját elképzeléseit alkotta. Ilyen például a „tudatfolyam” elnevezése, amely a páli vinnana-sota kifejezés szó szerinti fordítása. A „tudatfolyamnak” különböző elnevezései vannak a Buddha darmában.[15] A vallási tapasztalat változatai (Varieties of Religious Experience) című könyvében James szintén támogatta a meditáció funkcionális értékét a pszichológia számára.[16] Úgy tartják, hogy a Harvard Egyetemen tartott egyik előadásában az mondta, hogy „ez az a pszichológia, amit 25 év múlva mindenki tanulni fog”.[17][18] A buddhizmus mint tudománySatya Narayan Goenka burmai buddhista tanító a Buddha dharmát az anyag és a tudat 'kristálytiszta tudományaként' jellemezte.[19] Állítása szerint a buddhizmus pontos és analitikus filozófiai és pszichológiai megnevezéseket és érveléseket használ. Goenka nem hitként - ellenőrizetlen dogmák hittrendszereként - mutatja be a buddhizmust, hanem egy aktív, részrehajlástól mentes vizsgálódásként, ahogyan a dolgok vannak. A buddhizmusban általánosan elfogadott tény, hogy a hatásokat okok váltják ki. A Buddha a valóságot a kezdetektől fogva ok-okozati összefüggésben magyarázta. A szenvedés és sanyarúság létezése az embereknél a fent álló okok miatt lehetséges. A Nemes nyolcrétű ösvény a dolgok valóságát úgy szemléli, ahogy azok vannak, a közvetlen valóságon keresztül. Az azonban vitatott, hogy a vizsgálódás milyen mértékig metafizikai vagy episztemológiai. A newtoni elméletekben szereplő klasszikus tudomány olyan keretre van építve, amely a mindennapi tapasztalatokat tükrözi. Ebben az anyagi dolgoknak önálló létezése van, és az időben és térben el lehet azokat helyezni. A kvantumfizika keretein belül megérthető, hogy a természet hogyan működik az atomnál kisebb anyagok esetében. Ez jelentősen eltér a hagyományos tudományoktól, mert ennél nem létezik üres tér, és a tárgyak helye és momentuma egyidejűleg nem meghatározható. Az elemi részecskék folyamatosan megjelennek és eltűnnek, és valójában nem léteznek, hanem sokkal inkább „hajlamosak a létezésre”. Úgy tűnik, hogy a klasszikus tudomány a hagyományos értelemben vett igazságot tükrözi, míg a kvantumfizika az abszolút igazság irányába mozdult el - miáltal erőfeszítéseket tesz, hogy hátrahagyja az olyan fogalmakat, mint létezés vagy nem-létezés, kint vagy bent, hasonlóság vagy különbözőség stb. Ugyanakkor, a tudósok próbálnak rájönni, hogy mi a kapcsolat a két tudomány által hordozott igazságok között. Ugyanis mindkettőt lehet tesztelni és alkalmazni az életben. A tudományban egy elméletet többféle módon ellenőrizni kell mielőtt a tudományos közösség azt elfogadná. A Buddha is azt tanácsolta, hogy bármilyen tanítást is adjon egy tanító, azt le kell ellenőriznünk a saját tapasztalatainkon keresztül, mielőtt azt elfogadnánk igaznak. Az igazi megértés, avagy a helyes látásmód felszabadító, valamint békét és boldogságot hordoz. A tudomány által feltárt dolgokat is megértésnek nevezzük, amelyeket alkalmazhatunk a technológiában vagy a hétköznapi életünkben is, hogy javítsuk életvitelünket. A buddhisták és a tudósok megoszthatják egymással gyakorlati és kutatási módszereiket és profitálhatnak a másik tapasztalataiból és megértéseiből. Híres tudósok a buddhizmusrólNiels Bohr, az atommodell megalkotója azt mondta, hogy
Az irodalmi Nobel-díjas Bertrand Russell a buddhizmust spekulatív és tudományos filozófiának nevezte:
Robert Oppenheimer amerikai fizikus a határozatlansági reláció jellemzése közben egy analógiával élt a buddhizmussal kapcsolatban:
Albert Einstein fizikai Nobel-díjas szerint a buddhizmus tartalmaz egy erős kozmikus elemet:
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
Information related to A buddhizmus és a nyugati tudományok |
Portal di Ensiklopedia Dunia
