Ez a szócikk Edvard Munch festményéről szól. Hasonló címmel lásd még: Sikoly (egyértelműsítő lap).

A sikoly (Skrik)
Művész	Edvard Munch (1893)
Mozgalom	expresszionizmus
Magasság	91 cm
Szélesség	73,5 cm
Múzeum	Nasjonalmuseet for kunst, arkitektur og design
Gyűjtemény	National Museum of Art, Architecture and Design
Település	Oslo
A Wikimédia Commons tartalmaz A sikoly témájú médiaállományokat.

A sikoly (Skrik) Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb festménye. Az alkotás egy festménysorozat részeként készült, melyet Munch 1893 és 1910 közt festett. A Természet sikolya (Der Schrei der Natur) című sorozat mindegyikén egy halálfélelmet kifejező alak látható a narancsszínű égbolt előtt. A Sikoly hátterében az Oslo-fjordot ábrázolta a művész, melyet Ekeberg felől festett meg, Oslóban.

Edvard Munch négy változatot készített. Az Oslói Nemzeti Galéria ebből két változatot őriz, ebből az egyik, mely 1893-ban készült, látható a képen. A Munch Múzeum egy másik festett változatot őriz 1910-ből, valamint egy pasztell verziót is 1893-ból. A három változat éveken keresztül nem került át máshová.^[1]

Az 1895-ből származó pasztellképet 2012. május másodikán a Sotheby aukciós ház bocsátotta aukcióba, ahol Leon Black bankár rekordösszeget, 119 922 500 amerikai dollárt fizetett érte. Korábban a Paul Cezanne francia festő által festett Kártyajátékosok kelt el 2011-ben 250 és 300 millió dolláros értéken egy privát értékesítés keretein belül.^[2]) A művész szintén 1895-ben készített a képről egy litográfiát. A litográfia másolataiból számos példány fennmaradt.

A festményt számos nagystílű műkincstolvaj próbálta megszerezni az idők folyamán, több-kevesebb sikerrel. 1994-ben a Nemzeti Galériában őrzött példányok egyikét sikerült eltulajdonítania egy tolvajnak. Több hónap elteltével került csak elő ezen festmény. 2004-ben a Sikoly és a Madonna című kép két példányát is ellopták, melyek két évvel később kerültek csak elő.

A mű eredeti német címén a Der Schrei der Natur, azaz a természet kiáltása vagy sikolya címet kapta szerzőjétől. A norvég skrik szót gyakran sikolyként fordítják, de a képet esetenként A Kiáltás címen is emlegetik.

Munch naplójában leírta a kép megalkotásának körülményeit:

„Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, – a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”

A híres festmény a Bolondos dallamok – Újra bevetésen című filmben is látható.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a The Scream című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A sikoly nagyítható digitális másolata a Google Art Project weboldalán (angolul)