Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket. Újabban a montenegrói nyelv is külön nyelvnek számít hivatalosan, bár a nagyfokú hasonlóság miatt sokan inkább a szerb nyelv egyik nyelvjárásának tekintik.
Jugoszlávia fennállása idején a politikai vezetés mesterségesen igyekezett ezeket az – egyébként egymással rokonságban álló – nyelveket közelíteni egymáshoz, ezért is hívták szerbhorvát nyelvnek az ország hivatalos nyelvét. A délszláv háború és Jugoszlávia szétesése után az önálló államiságra szert tevő népek igyekeztek saját nyelvjárásaik felhasználásával minél jellegzetesebb saját irodalmi nyelvet formálni.
Fonológia
Csak néhány szóban különbözik a [x] hang és [u] hang. Az utóbbi hang a szerbre jellemző. A szerb standardban suv ’száraz’, duvan ’dohány’, kujna ’konyha’ használnak, míg a bosnyákban és a horvátban suh, duhan, kuhinja. A bosnyák nyelvben a [x] hang mára eltűnt (kivéve a lahko ’könnyű’ és a kahva ’kávé’ szót). E hangot a török nyelvből kölcsönözték.
Írás
Ábécé
A horvát és a bosnyák nyelv a latin ábécét használja, míg a szerb nyelv a cirill ábécét.
A szerb nyelvet azonban latin betűkkel is le lehet jegyezni. Mindkét ábécét tanítják a szerb, a montenegrói és a boszniai iskolákban. A szerb alkotmány értelmében a cirill ábécét előtérbe helyezik a latin ábécével szemben.[1]
A korábbi évszázadokban katolikus szerzetesek is használták a cirill betűket (főleg Dalmáciában). A középkori horvát írás, a glagolita a 15. századra eltűnt, azonban a horvát felsőoktatásban ma is kötelező tantárgy.
Helyesírás
Mindhárom nyelvben az „írj, ahogy beszélsz” ("Piši kao što govoriš") elv érvényesül. Az elvet Vuk Karadžić határozta meg, aki szerint így a legkönnyebb elsajátítani az írást és olvasást.
Külön és egybeírás
Az egyik különbség a jövő időnél van.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| Napisat ću to.
|
Napisaću to.
|
Én felírom ezt
|
| Bit će.
|
Biće.
|
lesz
|
Idegen nyelvű szavak
A latin q, w, x és y hangok nem tartoznak a szerbhorvát ábécéhez, azonban külföldi szavaknál alkalmazzák. A cirill átírása viszont kiejtés elve szerint működik. Shakespeare szóból Шекспир lesz.[2]
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| William Shakespeare
|
William Shakespeare
|
Вилијам Шекспир
|
William Shakespeare
|
| München
|
Minhen
|
Минхен
|
München
|
| Zürich
|
Zürich
|
Цирих
|
Zürich
|
| Bruxelles
|
Brisel
|
Брисел
|
Brüsszel
|
| New York
|
New York
|
Њујорк
|
New York
|
| SZO vagy WHO
|
WHO
|
СЗО
|
WHO
|
Nyelvtan
Infinitiv és a da-konstrukció
A szerbben és a bosnyákban mellékmondatként használnak több egyszerű mondatot, amelyet a da ’hogy’ szóval kapcsolnak össze.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| želim vas informirati
|
želim da vas informišem vagy želim vas informirati
|
Szeretném Önt tájékoztatni
szeretném, hogy Önt informáljam
|
| moram raditi
|
moram da radim vagy moram raditi
|
Dolgoznom kell
Muszáj, hogy dolgozzak
|
| mogu vam kazati
|
mogu da vam kažem vagy mogu vam kazati
|
Mondhatom Önöknek
Lehet, hogy elmondjam Önöknek
|
ja ću to napisati
vagy napisat ću to
|
ja ću to da napišem
vagy ja ću to napisati
vagy napisat ću to
|
ja ću to da napišem
vagy ja ću to napisati
vagy napisaću to
|
Én ezt fel fogom írni
|
da-konstrució a kérdőmondatokban
Az eldöntendő kérdéseknél a da szót teszik a mondat elejére a szerb és a bosnyák nyelvben. A horvátban viszont a ragozott igét teszik az első helyre, azonban ritkán ott is használják a da-konstrukciót.
| kijelentő mód
|
egyszerű
|
da-konstrukció
|
Petar može doći.
„Péter jöhet.”
|
Može li Petar doći?
„Jöhet Péter?”
|
Da li Petar može doći?
„Jöhet Péter”
|
Petar je došao.
„Péter megjött.”
|
Je li Petar došao?
„Péter megjött?”
|
Da li je Petar došao?
„Péter megjött?”
|
Petar će doći.
„Péter jönni fog”
|
Hoće li Petar doći?
„Fog jönni Péter?”
|
Da li će Petar doći?
„Fog jönni Péter?”
|
Szókincs
A szókincsre nagy hatással főleg a német és a török nyelv volt.
Idegen szavak és tükörszavak
A horvát nyelv igyekszik megőrizni a nyelv tisztaságát.
A horvát nyelvben a hónapoknak szláv nevük van, míg a szerb és a bosnyák nyelvben a nemzetközi latin alapú a használatos, úgy mint a magyarban. A szláv nevek Boszniában is egyaránt használatosak, de a latin alapú az elterjedtebb.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| siječanj
|
januar
|
január
|
| veljača
|
februar
|
február
|
| ožujak
|
mart
|
március
|
| travanj
|
april
|
április
|
| svibanj
|
maj
|
május
|
| lipanj
|
juni
|
jun
|
június
|
| srpanj
|
juli
|
jul
|
július
|
| kolovoz
|
august
|
avgust
|
augusztus
|
| rujan
|
septembar
|
szeptember
|
| listopad
|
oktobar
|
október
|
| studeni
|
novembar
|
november
|
| prosinac
|
decembar
|
december
|
A bosnyák nyelvbe sok perzsa és arab szó épült be.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| tata
|
babo
|
tata
|
apa
|
| baka
|
nena vagy nana
|
baka vagy baba
|
nagymama
|
| ujak
|
daidža
|
ujak
|
anyai nagybácsi
|
| stric
|
amidža
|
stric
|
apai nagybácsi
|
A különböző nyelvjárások
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| Dobar tek! (kajkav.) vagy U slast!
|
Prijatno!
|
Jó étvágyat!
|
| tjedan (kajkav.)
|
sedmica, hevta (török)
|
nedelja (egyházi szláv), sedmica
|
hét
|
| sat (török)
|
sat, sahat (török)
|
čas, sat (török)
|
óra
|
| otok
|
ostrvo
|
sziget
|
| vrt
|
bašča
|
bašta
|
kert
|
| vlak (kajkav.)
|
voz
|
vonat
|
| kruh (kajkav.)
|
hljeb, somun (török)
|
hleb
|
kenyér
|
| talijanski
|
italijanski
|
olasz
|
| nitko; svatko
|
niko; svako
|
senki, mindenki
|
Különböző jövevényszavak
A görög uralom alatt a középkorban több szó is beépült a szerb nyelvbe. A török uralom alatt pedig a bosnyák nyelv vett át több szót.
| horvátul
|
latinul
|
ógörögül
|
görög betű
|
bizánciul
|
szerbül
|
| b
|
b
|
[b]
|
β
|
[v]
|
v
|
| e
|
e
|
[ɛː]
|
η
|
[i]
|
i
|
| k vagy c
|
c
|
[k]
|
κ
|
[k]
|
k
|
| u
|
u
|
[u̯]
|
υ (nach Vokal)
|
[v]
|
v
|
| k vagy h
|
ch
|
[kʰ]
|
χ
|
[x]
|
h
|
Ebből adódóan több szó is különbözik a szerben, a horvátban és a bosnyákban:
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| ocean
|
okean
|
óceán
|
| barbar
|
varvar
|
barbár
|
| kemija
|
hemija
|
kémia
|
| Betlehem
|
Vitlejem
|
Betlehem
|
| demokracija
|
demokratija
|
demokrácia
|
| Europa
|
Evropa
|
Európa
|
Az egyházi szlávból származik a község szó is. Az egyházi szlávban a община jelentette ezt a szót, majd ebből lett a szerb opština és a horvát općina.
Szóképzések
A 19. században alkotta meg a horvát és a szerb nyelv a maga nyelvtanát:
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| Španjolska
|
Španija
|
Spanyolország
|
| priopćiti
|
saopćiti
|
saopštiti
|
közölni
|
| spol
|
pol
|
nem (sex)
|
A latinból a horvát általában az -irati ragot használja, míg a szerb az -ovati és az -isati szavakat.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| identificirati
|
identifikovati
|
azonosítani
|
| informirati
|
informisati
|
informálni
|
Főnévvégződések
Néhány főnévnél a végződés eltér.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| planet
|
planeta
|
bolygó
|
| minuta
|
minut
|
perc
|
| večer
|
veče
|
est
|
Hamis barátok
Vannak olyan szavak, amelyeknek jelentése különbözik
| kifejezés
|
horvát jelentés
|
bosnyák jelentés
|
szerb jelentés
|
| majka
|
’anya’
(’nagymama’ baka)
|
’nagymama’
|
‘anya’
(’nagymama’ baka, baba)
|
| slovenski
|
’szlovén’
(’szláv’ = slavenski)
|
‘szláv’
(‘szlovén’ = slovenački)
|
A következő szavak a Wikibookban megtalálhatók.
| horvátul
|
bosnyákul
|
szerbül
|
magyarul
|
| Bijela sol za kuhanje kemijski je spoj natrija i klora.
|
Bijela so za kuhanje je hemijski spoj natrijuma i hlora.
|
Bela so za kuvanje je hemijsko jedinjenje natrijuma i hlora.
|
A konyhai fehér só nátriumból és klórból áll.
|
| Vlak sa željezničkoga kolodvora krenut će točno u deset sati.
|
Voz sa željezničke stanice krenut će tačno u deset sati.
|
Voz sa železničke stanice krenuće tačno u deset sati/časova.
|
A vonat pontosan 10 órakor indul a pályaudvarról.
|
Jegyzetek
- ↑ 2006-os alkotmány 10-es cikkelye: "A Szerb Köztársaság területén a szerb nyelvet cirill betűkkel szokás lejegyezni.
- ↑ Vgl. Daniel Bunčić. "Integracija inostrannych slov iz evropejskich jazykov v kirillice i latinice" ["Die Integration von Fremdwörtern aus den europäischen Sprachen in kyrillischer und lateinischer Schrift", in russischer Sprache]. In: Filologičeskie zametki: Mežvuzovskij zbornik naučnych trudov. Vypusk 2. 2 Bde. Hg. M. P. Kotjurova. Perm’ 2003. Bd. 1, S. 122-150.
Irodalom
- Kétnyelvű szótárak:
- Brodnjak, Vladimir. Razlikovni rječnik srpskog i hrvatskog jezika [Wörterbuch der Unterschiede zwischen der serbischen und der kroatischen Sprache]. Zagreb 1991, 640 S., ISBN 86-7457-074-7 (30.000 Einträge).
- Ćirilov, Jovan. Hrvatsko-srpski rječnik inačica. Srpsko-hrvatski rečnik varijanata. Beograd 1989, 1994.
- Zum Vergleich für Deutschsprachige interessant: das Variantenwörterbuch des Deutschen.
- Esszék:
- Auburger, Leopold. Die kroatische Sprache und der Serbokroatismus. Ulm/Donau 1999. ISBN 3-87336-009-8.
- Brozović, Dalibor. "Serbo-Croatian as a pluricentric language". In: Pluricentric Languages: Differing Norms in Different Nations. Hg. Michael Clyne. Berlin, New York 1992. S. 347-380. ISBN 3-11-012855-1.
- Greenberg, Robert D. Language and Identity in the Balkans: Serbo-Croatian and its Disintegration. Oxford u.a. 2004. ISBN 0-19-925815-5.
- Gröschel, Bernhard. "Postjugoslavische Amtssprachenregelungen – Soziolinguistische Argumente gegen die Einheitlichkeit des Serbokroatischen?" In: Srpski jezik (Beograd), 8.1/2 (2003). S. 135-196.
- Kačić, Miro. Kroatisch und Serbisch: Irrtümer und Falsifizierungen. In Zusammenarbeit mit Ljiljana Šarić. Übers. Wiebke Wittschen, Ljiljana Šarić. Zagreb 1997. ISBN 953-6602-01-6.
- Kordić, Snježana. "Pro und Kontra: 'Serbokroatisch' heute". In: Slavistische Linguistik 2002. Hg. Marion Krause und Christian Sappok. München 2002. S. 97-148. ISBN 3-87690-885-X.
- Okuka, Miloš. Eine Sprache – viele Erben: Sprachpolitik als Nationalisierungsinstrument in Ex-Jugoslawien. Klagenfurt 1998. ISBN 3-85129-249-9.
- Osmanović, Amela. Heiße Luft, geschlagen: Sprachseparatismus im jugoslawischen Sprachraum. In: die tageszeitung, 15.10.2005, S. IV.
- Piškorec, Velimir. Kroatisch und Serbisch zwischen Verständnis und Missverständnis - Eine Dokumentation. In: Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, Nr. 15 (2004).
Kapcsolódó szócikkek
