Lumbini

	Lumbini, Buddha születési helye
	Világörökség
	Adatok
Ország	Nepál
Világörökség-azonosító	666; 666rev;
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	III, VI
Felvétel éve	1997
	Elhelyezkedése
	Lumbini Pozíció Nepál térképén
	é. sz. 27° 28′ 53″, k. h. 83° 16′ 33″27.481400°N 83.275829°EKoordináták: é. sz. 27° 28′ 53″, k. h. 83° 16′ 33″27.481400°N 83.275829°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lumbini témájú médiaállományokat.

Lumbini (szanszkrit: लुम्बिनी, "a szeretetreméltó") egy buddhista zarándokhely a nepáli Rupandehi körzetben, közel az indiai határhoz. Állítólag ezen a helyen szülte Májá dévi Gautama Sziddhárthát, aki későbbGautama Buddha néven indította el a buddhista tanításokat. A történelmi Buddha i. e. 563 és i. e. 483 körül élt. Lumbini a négy legfőbb zarándokhelyek egyike, Kusínagar, Bodh-Gaja és Szárnáth mellett.

Lumbini a Himalája lábánál fekszik.^[1] Buddha itt élt 29 éves koráig. Lumbiniben számos templom található, köztük a Májá Dévi templom és sok másik felújítás alatt áll. Itt található a Puszkarini avagy Szent tavacska, ahol Buddha édesanyja rituálisan merítkezett a szülés előtt, és ahol maga Gautama Sziddhártha is először fürdött. Itt állnak a Kapilavasztu palota romjai is. Lumbinihez közel korábbi Buddhák szülőhelye található a hagyomány szerint.

Buddha idején

Buddha idején Lumbini egy parkot jelentett Kapilavasztu és Devadaha között Indiában. Itt született a Buddha.^[2] Egy oszlop bizonyítja, hogy valamikor a Nagy Asóka is ellátogatott a helyszínre. Az oszlopon szereplő egyik írás szerint a park gondozásával megbízott emberek helyezték el az oszlopot, hogy megemlékezzenek az uralkodó látogatásáról és ajándékáról.^[3] Korábban a park Rummindei névre hallgatott, Bhagavanpurától két mérföldre északra.

A Szutta Nipáta (683 körül) állítása szerint Buddha Szákján faluban született. Lumbinívanában tartózkodott, amikor ellátogatott Devadahába és ott oktatta a Devadaha Szuttát.^[4]

Újra felfedezése

1896-ban nepáli régészek felfedeztek egy nagy kő oszlopot, amit Asóka királynak tulajdonítottak. A kínai zarándok, Fa-hszien írásait is felhasználták a helyszín beazonosításához.

Jelenleg

Lumbini, 1997 óta UNESCO világörökségi helyszín. Különös figyelemmel ajánlották a nemzetközi világörökség programra.

Lumbini szent helyszínét hatalmas kolostori terület határolja, amelyen kizárólag kolostorokat szabad építeni, azaz tilos boltok, hotelek vagy éttermek létesítése is. A területet ketté osztották egy keleti és egy nyugati részre. A keleti oldalon találhatók a théraváda kolostorok, a nyugati oldalon a mahájána és a vadzsrajána kolostorok.

Lumbini szent helyszínén ősi kolostorok állnak, egy szent füge fa, egy kis fürdő tavacska, az Asóka oszlopa és a Májá déví templom. E templom jelöli a Buddha pontos szülőhelyét. Kora reggeltől kora estig érkeznek zarándokok mindenféle országból, és ott kántálnak és meditálnak a helyszínen.

Gallery

Füge fa és tavacska Lumbiniben
Gautama Buddha pontos szülőhelye
Asóka oszlopa
Örök Béke Láng

Jegyzetek

↑ Buddhista templomok Indiában
↑ J.i.52 (Jātaka), 54; Kvu.97 (Kathāvatthu), 559; AA.i.10 (Manorathapūranī, Anguttara Commentary, 2 vols.); MA.ii.924 (Papañca Sūdanī, Majjhima Commentary, 2 vols.); BuA.227 (Buddhavamsa Commentary); Cv.li.10 (Cūlavamsa), stb.
↑ Lásd Mukerji: Asoka, p.27; a részletekért lásd 201f
↑ MA.ii.810

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Lumbini témájú médiaállományokat.

videó Lumbiniről
WelcomeNepal.com: Lumbini Archiválva 2012. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Buddhista tanulmányok: Zarándoklat: Lumbini - Buddha szülőhelye
Lumbini képgaléria Archiválva 2013. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lumbini.info Lumbini fotók, történet, földrajz, fesztiválok
WorldHeritageSite.org/Lumbini

[1] Buddhista templomok Indiában

[2] J.i.52 (Jātaka), 54; Kvu.97 (Kathāvatthu), 559; AA.i.10 (Manorathapūranī, Anguttara Commentary, 2 vols.); MA.ii.924 (Papañca Sūdanī, Majjhima Commentary, 2 vols.); BuA.227 (Buddhavamsa Commentary); Cv.li.10 (Cūlavamsa), stb.

[3] Lásd Mukerji: Asoka, p.27; a részletekért lásd 201f

[4] MA.ii.810

[1]

[2]

[3]

[4]