Kis pávaszem
Hím példány Franciaországból
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Cossina Altagozat: Bombycina Öregcsalád: Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea) Család: Pávaszemek (Saturniidae) Alcsalád: Saturniinae Nemzetség: Saturniini Nem: Saturnia Schrank, 1802 Faj: S. pavonia
Tudományos név
Saturnia pavonia (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Eudia pavonia (Linnaeus, 1758) Pavonia pavonia (Linnaeus, 1758) Phalaena pavonia Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kis pávaszem témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú médiaállományokat és Kis pávaszem témájú kategóriát.

A kis pávaszem (Saturnia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj.

A kis pávaszem Európa legnagyobb részén, valamint Ázsiában egészen a Távol-Keletig mindenütt elterjedt. A hegyvidékeken 2000 méter tengerszint feletti magasságig is megtalálható. Nem ritka, olykor tömegesen is elszaporodik.

• Saturnia pavonia pavonia
• Saturnia pavonia josephinae (Schawerda, [1924])
• Saturnia pavonia colombiana

A kis pávaszemnek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 50–60 milliméter, a nőstény nagyobb a hímnél. A nőstény alapszíne szürke, a hímé narancssárga-barna. Mind a négy szárnyon, egy-egy szemhez hasonló folt van. A kifejlett példányoknak nincs szájszervük, míg a lárvák egy pár rágó szájszervvel rendelkeznek.

A kis pávaszem a lápok, lomb- és elegyes erdők meleg tisztása és fenyérek lakója. A hímek nappal röpködnek, a nőstények éjszaka. A lárvák különféle növények leveleit eszik, a felnőttek nem táplálkoznak. A hernyókat leginkább a sűrű aljnövényzetben találhatjuk meg, ahol sok csarab nő. Kökényen, málnán, szedren, gyertyánon, fűzön stb. is előfordulnak. Imágóként 3-4 hétig élnek, összesen azonban mintegy 3 évig.

A nőstény, a petéket körülbelül 20-as csomókban rakja le a táplálékul szolgáló növény szárára. A hernyók éjszaka kelnek ki, és megkezdik a táplálkozást a növényeken. A hernyó négyszer vedlik, és mindannyiszor világoszöld színt vesz fel, és sárga vagy narancssárga, szőrökkel borított szemölcsöket növeszt. A báb ibolyakék-barna, rostos kokonban van, melyet a hernyó nyáron sző. A felnőtt lepke ebben fejlődik, és 1-3 év után kel ki.

A kis pávaszem rokon a nagy pávaszemmel (Saturnia pyri).

• 
  A petéi
• 
  A fiatalabb lárvák
• 
  és a hernyója
• 
  Az idosebb lárva
• 
  Bábok
• 
  ♂
• 
  ♀

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Greenfo.hu^{[halott link]}
• Faunaeur.org Archiválva 2016. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Chinery, Michael. Collins Guide to the Insects of Britain and Western Europe, 1986 (Reprinted 1991).
• Skinner, Bernard. Colour Identification Guide to Moths of the British Isles, 1984.
• Waring, Paul, Martin Townsend and Richard Lewington. Field Guide to the Moths of Great Britain and Ireland, 2003.

• Emperor Moth up UKmoths
• European Butterflies and Moths by Christopher Jonko
• Emperor Moth at Markku Savela's Lepidoptera page (Funet)
• Lepiforum.de