Szamo
Szamo fejedelem (? – 658) egy feltehetőleg a mai Franciaország területén született frank kereskedő, más kutatások szerint a Szamos vidékéről származó avar kereskedő[forrás?] volt. Először fogta össze a szláv törzseket, és alakított kezdetleges államot Szamo Fejedelemsége néven 623-ban.[4] A fejedelemség központja valószínűleg a mai Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Délnyugat-Szlovákiában volt. A pontos kiterjedése azonban vitatott. (623 – 658), amely az első szláv államkezdemény lett, amelyet azonban leginkább csak törzsszövetségként érdemes elgondolni. Az egyedüli kortársi forrás működéséről a Fredegar-krónika. A Fredegár-krónika beszámolója
– Dusan Kovac: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001. 23. old.
Történeti források a fejedelemség elhelyezkedésérőlA birodalmat említő egyetlen korabeli forrás a már említett Fredegar-krónika. Szamo birodalmáról más korabeli forrás nem szól, azonban később említést találunk a 9. századi Gesta Dagoberti I. regnis Francorum,, valamint az ezt forrásul használó, Salzburgból 871 körülről származó Conversio Bagoariorum et Carantanorumban (A bajorok és karantánok megtérítése). Ez utóbbi szerint Szamo egy karintiai kereskedő volt. A Conversio Bagoariorum et Carantanorum egyértelmű utalást tesz arra, hogy hol volt Szamo "fejedelemsége". E szerint
– Nótári Tamás, 4. caput
A salzburgi püspökség alapítására 35-40 évvel Szamo halála után került sor, de mivel a salzburgi szék 748-784 közt már missziókat is küldött Karintiába, olyan emberektől hallhattak Szamóról, akiknek apjuk, nagyapjuk Szamo fejedelemségében élt. A salzburgi érseki kancelláriában készült Conversio szerzője tehát hiteles karintiai hagyományra és az érsekség saját ismereteire támaszkodhatott.[5] További - bár közvetett - útmutatást ad a fejedelemség fekvésére Baudemundus műve, a "...Szent Amandus maastrichti püspök élete" című írás. Az életrajz írója Szent Amandus Baudemundus nevű tanítványa volt, aki a legendás életrajzot 680 táján írta meg. Baudemundus a következőket írja a szlávokat térítő püspökről:
– VITA S . AMANDI EPISCOPI TRAIECTENSIS, AUCTORE BAUDEMUNDO Cap. 16. – MMFH. II. 49-50
Mivel a mai Belgium területéről származó Szent Amandusnak "át kellett kelni" a Dunán, hogy "körbejárhassa ama vidéket", Szamo szlávjait szükségszerűen a Dunától délre eső területen kell keresnünk.[6] A vendvidéket a fennhatósága alattinak tartják, így a Duna felsőbb szakaszairól, a Győrtől felfelé eső részről lehet szó. A történészi kutatások jelenlegi állásaAz Avar Kaganátus 560 körüli megalakulása után a Duna vonalától északra élő szláv népek veszélybe kerültek. Szamo egy volt azon kereskedők közül, akik ellátták a szláv törzseket fegyverrel az avarok elleni harcban. A szlávok 623-as dévényi (szlovákul Devín, Pozsony egyik nyugati külvárosa) felkelés alkalmával tették meg vezetőjüknek, így létrehozva a Szamo Fejedelemséget.[7] Régészeti kutatások alapján a fejedelemség a mai Morvaország, Északnyugat-Szlovákia, Alsó-Ausztria területén helyezkedhetett el, de később terjeszkedett az Elba felé, és talán Csehországon át egészen a szorb vidékekig kiterjedt. A fennhatóság része volt egy ideig Karintia is. Szamo állama elég erős volt az avar támadások visszaverésére, de frank kereskedők kifosztása és megölése miatt hamar ellentétbe került a Frank Birodalommal is. Ezért 631-ben Meroving I. Dagobert hadjáratot folytatott ellenük, ám kísérlete eredménytelen volt és Wogastisburgnál (mai helye nem tisztázott) a szlávok győzelmet arattak felettük. Ezt követően a szorb Dervan csatlakozott a birodalomhoz, majd Szamo többször vezetett fosztogató hadjáratot a frank Türingiába.[8] Szamo 658-as halálával az általa korábban ellenőrzött térségben az avarok visszafoglalták korábban befolyásuk alatt tartott területeiket. Szamo pszeudoállama rövid fennállás után megszűnt, vagy nem is volt olyan jelentőségű, mint amilyennek az egyetlen létező (talán) egykorú forrás alapján ma – elsősorban a szláv történészek – tartják. Jegyzetek
További információ
Kapcsolódó szócikkekInformation related to Szamo |
Portal di Ensiklopedia Dunia