Stara Marča
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Kloštar Ivanić
Jogállás	falu
Polgármester	Zlatko Golubić
Irányítószám	10312
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	130 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	9,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Terület	15,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 16° 30′ 00″45.783, 16.545.783000°N 16.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 16° 30′ 00″45.783, 16.545.783000°N 16.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Stara Marča témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Stara Marča falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Kloštar Ivanićhoz tartozik.

Zágrábtól 40 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre a megye keleti határán fekszik.

A település története valószínűleg a 12. század végén kezdődött, amikor Imre király a mai Horvátország területén először a Jeruzsálemi Szent Sír kanonokrendnek birtokot adományozott itt, melyen felépítették kolostorukat. Az adományozást és az itteni lakosok kiváltságait II. András 1207-ben kelt oklevele is megerősíti. Ebben az oklevélben említi először a rend marcsai rendházát, mely közigazgatási és gazdasági feladatokkal működött. Kezdetben itt lakott a rend horvátországi nagymestere is. A faluban a középkorban intenzív élet folyt, a 14. században saját plébániatemplommal is rendelkezett, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. A templomosok, majd a johanniták távozása után a kolostorhoz pravoszláv szerzetesek érkeztek és maradványain felépítették saját kolostorukat. A kolostor a egy időben pravoszláv püspöki székhely is volt. 1690-ben Lipót császár engedélyével és az általa biztosított kiváltságokkal Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével nagyszámú pravoszláv lakosság telepedett itt le. Csernojevics meglátogatta a marcsai kolostort is, és a császári rendeletre hivatkozva kérte annak átadását. Miután az átadást a görökkatolikus püspökség megtagadta 1735-ben a pravoszlávok elűzték az ott lakó görögkatolikus szerzeteseket és Marcsa ortodox kolostor lett. Erre a görögkatolikusok pert indítottak a kolostor visszaszerzése érdekében, melyet meg is nyertek. Az emiatt tiltakozó pravoszlávok végül 1739-ben a kolostort felégették. 1755-re a kolostor és temploma is elnéptelenedett, és teljesen romba dőlt. Ma már csak az a kiemelkedő plató látható, melyre a kolostort egykor építették. Az épületből, melynek romjai még a 19. században is álltak mára csak a földben fellelhető téglák maradtak. A helyén építették fel 1925-ben a pravoszlávok kicsiny, Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnájukat.

A település története során a kloštar ivanići Nagyboldogasszony plébániához tartozott. 1857-ben 241, 1910-ben 372 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. A településnek 2001-ben 151 lakosa volt.

• A temetőben álló, a Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnája 1897-ben épült.
• Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnája az egykori kolostor helyén áll.

• Hivatalos oldal
• A Nagyboldogasszony plébánia honlapja
• Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai.

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.