Quintana Roo
Quintana Roo zászlaja Quintana Roo címere
Ország	Mexikó
ISO 3166-2:MX-kód	MX-ROO
Fővárosa	Chetumal
Legnagyobb városok	Cancún
Kormányzó	Roberto Borge Angulo (2011-től)
Községek száma	9
Népesség
Népszámlálás szerint	1 857 985 fő (2020)[1]
Népsűrűség	31,3 fő/km²
GDP
Összes	127 249 001 000 peso
HDI (2010)	0,7488 (10.) – magas
Írástudatlanság	4,8 %
Földrajzi adatok
Terület	42 361 km²
Ebből víz	444 km²
Időzóna	CST (UTC-6) CDT (UTC-5)
Hivatalos honlap
Quintana Roo honlapja

Quintana Roo Mexikó legkeletibb tagállama. A Yucatán-félsziget keleti részén fekszik, nyugaton Campeche és Yucatán államok határolják, délen Belizével szomszédos. Területe 42 361 km², lakossága 2010-ben több mint 1,3 millió fő volt.^[2] Fővárosa Chetumal, de legnagyobb és legismertebb városa Cancún. Az állam nevét Andrés Quintana Roóról kapta, aki fontos szerepet játszott a mexikói függetlenségi háborúban és később a független Mexikó politikai életében.^[3]

Mexikó legtöbb tagállamával ellentétben Quintana Roo területe síkság: a tengerparttól nyugat felé haladva emelkedik ugyan a felszín, de így is csak kis területen emelkedik 200 m fölé, legmagasabb pontja 241 m (a déli vidékeken). Hozzá tartozik néhány sziget, melyek közül legjelentősebbek az Isla Mujeres és Cozumel.

Karsztos talaja miatt felszíni folyói nem igen vannak, inkább a felszín alatti vizei jelentősek. Néhány kisebb folyóvíz (Río Escondido, Arroyo Azul, Arroyo Ucum) mellett egyetlen fontos folyója van csak: a Belizével határt képező, 180 km hosszú Río Hondo. A mészköves talaj repedéseibe leszivárgó csapadékvíz igen változatos karsztformákat eredményez az állam területén, gyakoriak errefelé a cenotének nevezett víznyelők. Ahol a víz agyagos vízzárórétegekben megreked, ott pedig aguada névvel illetett vízgyűjtők keletkeznek.

Éghajlata forró és csapadékos (1100-1500 mm az éves átlag). A partvidéken magasabb hőmérsékletek fordulnak elő, a legcsapadékosabb évszak a nyár. A havi átlaghőmérsékletek 10 és 26 °C között ingadoznak, időnként 36 °C-ot is mérnek. Egész évben különböző irányú passzátszelek fújnak, télen északi szelek is érkeznek, szeptembertől novemberig pedig a ciklonok időszaka tart.^[4]

Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Quintana Roo államban is gyors, sőt, az országos átlagot is jócskán meghaladja: 1990 és 2010 között például több mint 2,5-szörösére duzzadt az állam lakossága. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:^[5]

Az állam legjelentősebb műemlékeit a maják építették:^[6]

• Tulum - egész Mexikó 3. leglátogatottabb műemlékegyüttese, egyedülálló módon a tengerparton áll és fallal van körbevéve. Több templom (bennük falfestmények) és kisebb építmény található a területén.
• Cobá - az állam legértékesebb régészeti területe maja úthálózattal, a Nohoch Mul nevű piramissal (ami a félsziget legmagasabbja), 9 oszlopos kastéllyal, labdajátéktérrel.
• Kohunlich - az állam déli részén fekszik, leghíresebb látnivalója egy kőből faragott nagy méretű arcforma, de különféle épületek maradványai és labdajátéktér is látható itt.
• Dzibanché - Othón P. Blanco község területén található romegyüttes, több piramissal.

• Museo de la Cultura Maya - Chetumalban található, egy modern múzeum: a maja kultúra emlékeit mutatja be audiovizuális eszközökkel, makettekkel és eredeti darabokkal.
• Museo de Historia de Cancún - főként a Cancún környékén talált maja leleket mutatja be.
• Museo del Centro de Estudios y Deportes Acuáticos de México - Akumalban található, mindenféle hajózással és vízisporttal kapcsolatos kiállításokkal, többek között azon hajók roncsaival, melyek a közeli tengeri sziklákon szenvedtek hajótörést.
• Museo Arqueológico - Marino de Cozumel - a Cozumel-sziget maja emlékeit és a környező korallzátonyok világát mutatja be.
• Museo Marino de Xel Ha - kis múzeum, régészeti és tengerrel kapcsolatos kiállításokkal.
• Museo de la Guerra de Castas - Tihosucóban található, a bennszülöttek 19. századi lázadásával és a maják jelenlegi életével kapcsolatos dolgokat láthatunk itt.
• Museo de la Ciudad - A főváros, Chetumal modern életét mutatja be fényképekkel és makettekkel.
• Museo del Fuerte de Bacalar - maja és koloniális történelmi emlékek kiállítása.

• Bacalari-tó („hét szín tava”, „Laguna de los siete colores”)