Ez a szócikk Ciprus fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nicosia (egyértelműsítő lap).

Nicosia
Nicosia címere Nicosia zászlaja
Közigazgatás
Jogállás	főváros, kerületközpont
Polgármester	Eléni Mávru
Irányítószám	1500
Körzethívószám	22
Testvérvárosok	Lista Vilnius Amszterdam Athén Ankara Mexikóváros Abu-Dzabi Lisszabon Isztambul Fucsou (2023. december 26. – )
Népesség
Teljes népesség	330 000 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Terület	51,06 km²
Időzóna	UTC+02:00 UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.1725, 33.36535.172500°N 33.365000°EKoordináták: é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.1725, 33.36535.172500°N 33.365000°E
Nicosia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nicosia^[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.

A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.

Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).^[3]

Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.

A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)

• János-katedrális
• Ikonmúzeum
• Archeológiai múzeum

• Ájosz Dométiosz
• Aglandziá
• Akrópoli
• Éngomi
• Kaimaklí
• Laciá
• Lakatámia
• Sztróvolosz

• Athén, Görögország (1988)
• Bukarest, Románia (2004)
• Odessza, Ukrajna (1996)
• Sanghaj, Kína (2004)
• Schwerin, Németország (1974)
• Siráz, Irán (1999)

• Arabahmet mecset
• Selimiye mecset
• Mahmut szultán könyvtár
• Atatürk-tér
• Büyük Han – egykori karavánszeráj, fogadó a török időkből

• Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
• Nemzeti harc múzeuma
• II. Mahmud szultán könyvtár

Fontos közúti csomópont.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Úttorlasz a görög és török rész között

Nagyítás

Nicosia panorámaképe

Nagyítás

Nicosia másik arca

• A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
• Fotók