Lee Salk

	Lee Salk
Született	1926. december 27.
Elhunyt	1992. május 2. (65 évesen)
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	író; pszichológus;
Iskolái	Michigani Egyetem
	IMDb;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Lee Salk (New York, 1926 – New York, 1992. május 2.) gyermekpszichológus és szakíró, neki tulajdonítják azt a felfedezést, hogy a szívhang nyugató hatással van a csecsemőkre.^[5] Élete utolsó harmadában dr. Salk számos alkalommal tartott előadásokat és vállalt tévés szerepléseket, ezen alkalmakkor elsősorban gyermekneveléssel, főleg a csecsemők gondozásával kapcsolatos tanácsokat adott.^[6]

Életrajza

Salk szülei orosz zsidó bevándorlók voltak. Salk Dora (Press) és Daniel Salk második fiaként született New Yorkban, és a korai éveit is ott töltötte. Jonas Salk, a gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója volt a bátyja.^[5]^[6] Salk a Michigani Egyetemre járt.

Szakmai munkája

Salk kutatta a nyugdíjazásnak a halálozásra gyakorolt hatását,^[7] az anya szívhangjának az újszülött csecsemőjére gyakorolt hatását^[8] és a káros anyai és perinatális (születés körüli) behatások összefüggéseit a későbbi önpusztító viselkedéssel.^[9] Nyolc szakkönyv szerzője.^[5] A Cornell Egyetem Orvosi Központjában dolgozott professzorként.^[6]

Magánélete

Salk első feleségét Kerstinnek, másodikat Mary Jane-nek hívták. Első feleségétől született fia, Eric és lánya, Pia. Salk egy manhattani kórházban rákban halt meg 1992. május 2-án, 65 évesen.

Jegyzetek

↑ Scribner Encyclopedia of American Lives, 2022. május 14., Scribner Encyclopedia of American Lives, Richard E. Ripple, angol
↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 14.)
↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
↑ ^a ^b ^c New York Times obituary. Hozzáférés ideje 2011-01-07.
↑ ^a ^b ^c Seattle Times obituary Archiválva 2012. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje 2011-01-07.
↑ Tyhurst JS, Salk L, Kennedy M (1957. január 26.). „Mortality, morbidity and retirement”. Am J Public Health Nations Health 47 (11 pt 1), 1434-44. o. PMID 13470136. PMC 1551400.
↑ Salk L (1973. január 26.). „The role of the heartbeat in the relations between mother and infant.”. Sci Am 228 (5), 24-9. o. DOI:10.1038/scientificamerican0573-24. PMID 4723340.
↑ Salk L, Lipsitt LP, Sturner WQ, (1985. január 26.). „Relationship of maternal and perinatal conditions to eventual adolescent suicide”. Lancet 1 (8429), 624-7. o. DOI:10.1016/s0140-6736(85)92156-7. PMID 2857957.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lee Salk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Pszichológiaportál
USA-portál

[ae9b21115f7bdfdfc535b2bb2cac84652c133324-1] Scribner Encyclopedia of American Lives, 2022. május 14., Scribner Encyclopedia of American Lives, Richard E. Ripple, angol

[cd567da633c668d473f5d010039de84f5fbbf180-2] Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 14.)

[9de8580bc6937409f0d1c57b4c683304ec4778f0-3] Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[9cf358705685f9a6dfb64c32bc61c3daa2594452-4] Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2022. május 14.)

[ny-5] New York Times obituary. Hozzáférés ideje 2011-01-07.

[seattle-6] Seattle Times obituary Archiválva 2012. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje 2011-01-07.

[retirement-7] Tyhurst JS, Salk L, Kennedy M (1957. január 26.). „Mortality, morbidity and retirement”. Am J Public Health Nations Health 47 (11 pt 1), 1434-44. o. PMID 13470136. PMC 1551400.

[heartbeat-8] Salk L (1973. január 26.). „The role of the heartbeat in the relations between mother and infant.”. Sci Am 228 (5), 24-9. o. DOI:10.1038/scientificamerican0573-24. PMID 4723340.

[9] Salk L, Lipsitt LP, Sturner WQ, (1985. január 26.). „Relationship of maternal and perinatal conditions to eventual adolescent suicide”. Lancet 1 (8429), 624-7. o. DOI:10.1016/s0140-6736(85)92156-7. PMID 2857957.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]