Boross Mihály (író, 1877–1944)

	Boross Mihály
Született	Weiner Miksa; 1877. december 30.; Celldömölk
Elhunyt	1945. január 8. (67 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró; író; esztéta; kritikus;
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1903)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Mihály témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az 1877-ben született íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Boross Mihály (egyértelműsítő lap).

Boross Mihály, Weiner Miksa^[1] (Kiscell, 1877. december 30.^[2] – ?, 1945. január 8.)^[3]^[4] író, újságíró, forgatókönyvíró, esztéta, MÁV-főmérnök, MÁV-felügyelő, asztrológus, az Esti Kurir művészeti és színházi kritikusa.

Életútja

Boros (1876-ig Weiner) Salamon kántor és Klein Nanett fia. Tanulmányait Budapesten végezte, a József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1903-ban, Boros Miksa néven, ezután néhány évig vidéken dolgozott mérnökként. Érettségi után, 1896-ban már újságírói pályán volt, 1897-től a Budapesti Naplónál dolgozott. Minden írói munkássága a színpaddal volt kapcsolatos. Ebben az időben már drámákkal is kísérletezett, rendezői színjáték-tanulmányokat végzett, színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból merítette a színpad technikai berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai kötetekre rúgnak. Legelső drámáját, A betörőt 1903-ban írta. Mult, Őnagysága arcképe, Mah-Jong, Keresztes-pók, A költő, János című művei az eszmei dráma irodalom szolgálatában születtek. Írt fantasztikus regényeket: A kék hattyú, Noe barlangja, A harmadik testamentum, Az anyaföld, A kakuk, Az ész sztrájkja. Filmeket: Veszélyben a pokol, Lavina; verseket, novellákat és színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása volt minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és fáradhatatlan harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep éppen úgy kap elismerést, ha az művészi munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás finomságával jegyzi meg. Írásainak súlyát, megbecsülését jellemzi, hogy kritikáit még azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. A költő című poétikus drámáját 1929. május 7-én mutatta be az Uj Színház. A Magyar színművészeti lexikon munkatársa volt. 1923 és 1944 között az Esti Kurír színikritkusa volt. Forgatókönyveiből Balogh Béla rendezett filmeket. 1945. január 8-án nyilas brigantik golyója végzett vele.

Magánélete

Házastársa Hódosi Irén (1873–1951) volt, Hódosi Bernát és Mondschein Cecília lánya, akit 1910. november 10-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.^[5] Örökbefogadott fia Boros László újságíró volt.

Fontosabb művei

Homályban. Versek. (Budapest, 1900)
Pünkösdi királyság. – Az ékszer. Elbeszélések. (Budapest, 1904)
A tennis. Pályaépítés, játéktechnika. (Budapest, 1910)
A kék hattyú. 1–2. köt. Regény. (1–4. kiad. Budapest, 1914–1915)
Noé barlangja. Regény. A kék hattyú második része. (Budapest, 1918)
A harmadik testamentum. Fantasztikus regény két kötetben. (1–5. kiad. Budapest, 1918)
Jorio könyve a horoszkópkészítésről és az emberi sorsról, melyet az asztrológia csillagjóslás alapján magyaráz. A címlap Kún Mihály munkája. (Budapest, 1921; új kiad. 1936)
Az álom természetrajza, jelentősége és magyarázata. (Budapest, 1923)
Az ész sztrájkja. Fantasztikus reg. A címlap Scheiber Hugó munkája. (Budapest, 1929; 3. kiad. 1930?)
A bűvös szoknya. Regény. (Budapest, 1935)
A Kanálosi ház. Regény Kisfaludy Károlyról. (A magyar irodalom jelesei. Budapest, 1938)
Jorio asztrológiai álmoskönyve az ősrégi anyag alapján, a lélektani kutatások, a freudi elmélet és a legújabb adatgyűjtés felhasználásával. (Budapest, 1943)
filmforgatókönyvei: Veszélyben a pokol. (1921)
Lavina. (1922)
A költő. Színmű. (Bem.: Új Színház, 1929. máj. 7.)

Jegyzetek

↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 56134/1896. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 1534. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 22. oldal 22. sor
↑ Születési bejegyzése a kiscelli (celldömölki) izraelita hitközség születési akv. 46/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
↑ Meghalt Boross Mihály (1945. augusztus 14.) Világ, 76. szám
↑ A Magyar Filmlexikon és Új Magyar Életrajzi Lexikon I. szerint halálozási helye Sárbogárd, ami valószínűleg téves adat, Sárbogárdon a másik Boross Mihály (1815–1899) író, újságíró hunyt el. Gulyás műveit összekeverte Boross Mihály (1871–) újságíró műveivel.
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1419/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)

Források

Névpont
Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

[1] Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 56134/1896. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 1534. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 22. oldal 22. sor

[2] Születési bejegyzése a kiscelli (celldömölki) izraelita hitközség születési akv. 46/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)

[3] Meghalt Boross Mihály (1945. augusztus 14.) Világ, 76. szám

[4] A Magyar Filmlexikon és Új Magyar Életrajzi Lexikon I. szerint halálozási helye Sárbogárd, ami valószínűleg téves adat, Sárbogárdon a másik Boross Mihály (1815–1899) író, újságíró hunyt el. Gulyás műveit összekeverte Boross Mihály (1871–) újságíró műveivel.

[5] Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1419/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]