Beludzs nyelv
A beludzs (belócsí) északnyugati iráni nyelv.[1] Ez a Pakisztán nyugati Beludzsisztán tartományában, valamint Afganisztán déli és Irán keleti részén élő beludzsok anyanyelve, Pakisztán kilenc hivatalos nyelvének egyike. A brahui (bráhúí) nép egy része idegen nyelvként, második nyelvként beszéli. NyelvjárásokA beludzsnak számos nyelvjárása van. Az Ethnologue három nagyobb nyelvjárást jegyez. Ezek a keleti beludzs, a nyugati beludzs és a déli beludzs. Ezzel ellentétben az Encyclopedia Iranica hat nagyobb nyelvjárást különböztet meg. Ezek a rakhshani (aldialektusai: a kalati, a panjguri és a sarhaddi), a saravani, a lashari, a kachi, a parti nyelvjárások és a keleti hegyi beludzsi. HangtanMagánhangzóka, i, u, aː, iː, eː, uː, oː Kettős hangzókai, au, aːi Zárhangokp, b, t, d, ʈ, ɖ, k, ɡ Affrikátákt͡ʃ, d͡ʒ Réshangoks, z, ʃ, ʒ, h
Nazális hangokm, n, ŋ Pergő hangokr, ɽ Közeli kettőshangzókl Kettős hangzókw, j TörténeteA beludzsi közeli kapcsolatban van más északnyugati iráni nyelvekkel, mint amilyen a kurd. ÍrásrendszerA 19. század előtt a beludzsi egy írásrendszer nélküli nyelv volt. A hivatalos írott nyelv a perzsa volt, bár a beludzs udvarokban beludzsiul beszéltek. A brit nyelvészek és politikatörténészek latin írással írtak, de a függetlenség elnyerését követően Pakisztánban a beludzs tudósok a nastalik írásrendszert vették át. Afganisztánban a beludzsi leírásához olyan módosított arab ábécét használnak, melynek alapja a pastué. Szótárak
Jegyzetek
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia