A baptista mozgalom a reformáció során létrejött, protestáns alapelveket követő, keresztény ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még baptista egyháznak, követőiket baptistáknak nevezik. Az első baptista gyülekezetet 1609-ben Amszterdamban alapították.^[2]

Az anabaptisták és a baptisták, vagyis az »újrakeresztelők« és a »keresztelők« közt az a különbség, hogy anabaptistáknak főleg a reformáció korában élt hasonló mozgalmak híveit hívták, a baptisták ellenben a 17. századtól kezdődő, többnyire angol és amerikai törekvések mai képviselői. Angliában az independensekből alakult meg 1642-ben az első baptista gyülekezet.^[3]

Jellemzőjük, hogy csak a megtérésre képes, hitvalló embereket keresztelik meg, bemerítéssel. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Akik ma baptistáknak vallják magukat, nagymértékben különböznek egymástól abban, hogy miben hisznek;^[4] a baptista teológia magában foglalhat arminiánus vagy kálvinista hitet is.

Legnagyobb létszámban az amerikai és afrikai kontinensen élnek, míg Európában a lakosság arányában főleg Romániában és Moldovában jelentős a számuk. A Baptista Világszövetséghez tartozó hívők száma 40–50 millió fő között van,^[5][6][7] de mintegy 100 millió keresztény vallja magát baptistának vagy baptista típusú gyülekezethez tartozik (2010).^[1] A francia CRNS viszont ezt a számot még magasabbra, 170 millió főre teszi (2020).^[8]

Magyarországra a 16. században Nyugatról menekülve érkeztek az első anabaptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan mártírokká lettek a hitük miatt. Baptista misszió mintegy 150 éve működik.

Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. A reformáció korában anabaptistáknak nevezték őket.

Bővebben: anabaptista mozgalom

Németországban Thomas Müntzer hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. Hollandiában Menno Simons, Ausztriában Balthasar Hubmaier, a dél-német és svájci területeken pedig Felix Mantz, Konrad Grebel és Georg Blaurock nevéhez fűződik a pacifista anabaptizmus térhódítása.

A német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el.

Az első angol baptista Richard Blount volt, akit Jan Batte 1640-ben keresztelt meg Hollandiában.^[9] Cromwell hadseregében számos baptista harcolt,^[9] John Milton, az „Elveszett paradicsom” világhírű költője és Bunyan János, „A zarándok útja” írója szintén baptisták voltak.^[9]

Az amerikai baptista misszió Roger Williams volt anglikán pappal vette kezdetét, aki 1631-ben az üldözött puritánokkal menekült Amerikába. 1636-ban ő alapította Providence-ban (Rhode Island) az első baptista gyülekezetet.^[9]

Napjainkban a legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.

Magyarországon már a 16. században is voltak anabaptisták, sokan Morvaországból menekültek ide. Fischer András szász származású prédikátor a hitelvei miatt 1540-ben, Krasznahorka váránál vértanúhalált halt.^[10]

1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.

Az elmosódott mozgalom élesztgetése részben a Hamburgból visszatérő Rottmayer János asztalos (1817-1901) által történt (1846), majd pedig Bihar-megyében Novák Antal által.^[9][10] (Rottmayer később Conradi révén adventista lett, Conradi pedig adventistából hetednapi baptista.)^[11]

1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első „újkori” gyülekezett, amikor Novák Antal bibliaárus egy 7-8 fős bibliaolvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt).^[12] 1877. november 11. én Nagyszalontán diakónusszá választják Kornya Mihály vendéglőst és Tóth Mihályt ^[13] (pénztárnok Lajos János).

1873-ban Meyer Henrik (ő anyanyelvén, németül prédikált és Nassauból érkezett, mint "brit (londoni) és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre";^[14][15] egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Budapest, Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét.

1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Meyer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Budapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11.-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.

1876-ban Meyer Henrik kérvényezte a Belügyminisztériumnál, hogy Budapesten és országosan is szabad legyen a vallásgyakorlása és ismerjék el baptista hitszónoki címét, de elutasították.

1877. március 17-én tárgyalta a Képviselőház Meyer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről, de elutasították.

1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen – pl. a Városligetben – tartott isten tiszteleteken) igehirdető Meyer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak „egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat”.

1880-ban Meyer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.

1882 tavaszán Dunában (a Margit híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de egy évvel később már a Dohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére.^{[16][17][18][19][20][21][22][23][24][25]}

1884-ben megépült a budapestiek első imaháza a Wesselényi utcában.

A baptistákat 1905-ben ismerte el a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az elismerés az 1905 szept. 15-én tartott ócsai gyűlésen elfogadott ócsai hitvallás alapján történt. Az elismerés két részre szakította a magyar baptistákat.^[26]

Bár az állam elismert vallássá tette a baptizmust, de Meyer Henrik, Kornya Mihály és a legtöbben ellenezték az elismerést, mert ők szabad vallásgyakorlást akartak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében. Megjegyzendő, hogy az állam eddig csak, mint magántársulatra tekintett a baptistákra, akik magánfelolvasásokat tarthattak, de hivatalos hitszónoki tevékenységet nem folytathattak.^[15][27]

Mivel a gyülekezetek tagsága gyarapodott, 1910-ben nyomdát vásároltak. Lehetővé vált a baptista énekeskönyvek, folyóiratok, vallási könyvek nagyobb szánú megjelentetése. 1919-ben aztán a Tanácsköztársaság a nyomdát államosította.^[28]

A baptisták magyarországi terjedése az I. világháború után megtorpant.^[29] Vele szemben Erdélyben tovább virágzott a mozgalom.

A baptisták száma az 1929. évi hivatalos adatok szerint 6087 fő volt. Az egyház azonban ekkor kb. 12,5 ezer hívőjét tartotta nyilván.^[26] Az 1920-as évek végén — családtagokat is beleszámítva — körülbelül negyvenezerre rúgott a számuk a Csonka-Magyarországon.^[10]

Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.

A Baptista Világszövetség megkeresztelt tagjainak száma kb. 40-50 millió,^[7][30][31] de baptistának kb. 100 millió ember vallja magát,^[1] a CNRS a 2020-as adata pedig a tágabban értelmezhető híveit 170 millióra teszi.^[32]

Legnagyobb nemzeti szövetségek:

• Déli Baptista Szövetség (USA) – 14,5 millió ^[33]
• Nemzeti Baptista Szövetség (USA). – 7,5 millió ^[34]
• Nigériai Baptista Szövetség – 6,5 millió ^[35]
• Amerikai Missziós Baptista Szövetség – 3,1 millió ^[36]
• National Baptist Convention of America, Inc. – 3,1 millió ^[36]
• Ugandai Baptista Unió – 2,5 millió ^[36]
• Kongói Baptista Közösség – 2,1 millió ^[36]
• Tanzánia Baptista Szövetsége – 2,0 millió ^[36]
• Texas Baptista Általános Szövetsége – 2,0 millió ^[37]
• Brazil Baptista Szövetség – 1,6 millió ^[36]
• Progresszív Nemzeti Baptista Szövetség – 1,5 millió ^[36]
• Baptista Egyházak Tanácsa Északkelet-Indiában – 1,3 millió
• Amerikai Baptista Egyházak, USA – 1,2 millió
• Nemzetközi Baptista Bibliai Közösség – 1,2 millió ^[38]
• Lott Carey Foreign Mission Convention – 1,1 millió
• National Primitive Baptist Convention of the U.S.A. – 1,0 millió
• Mianmari Baptista Szövetség – 1,0 millió

Európai Baptista Szövetség 2011-es adatai alapján a kontinensen következő országokban a legnagyobb a számuk :^[39]

•  Egyesült Királyság 155,8 ezer
•  Ukrajna 125,5 ezer
•  Románia 107,6 ezer
•  Oroszország 91,7 ezer (teljes ország!)
•  Németország 88,5 ezer fő.

A népességhez viszonyítva a legnagyobb a számuk a következő országokban (100 ezer főre jutó baptista; 2011-ben) :^[39]

•  Románia 565
•  Moldova 551
•  Észtország 468
•  Lettország 316
•  Ukrajna 275
•  Egyesült Királyság 247

A baptista közösségek – ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (például római katolikus egyház) – alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek. Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.

A kongregacionalista egyházkormányzati rendszer autonómiát ad az egyes helyi egyházaknak a belső szervezés és a tanítás területén. A baptista egyházak nem állnak semmilyen központi szervezet közvetlen irányítása alatt. A szervezeti formát, a vezetést és a tantételt általában az egyes gyülekezetek hívői (laikus tagjai) döntik el demokratikusan, ami megmagyarázza a baptista gyülekezetek hiedelmeinek sokféleségét. Ez alól csak a presbiteri rendszerben szerveződő református baptisták képeznek kivételt, a kongói baptisták püspöki rendszere, valamint néhány baptista mega-egyház, amelyek az erősebb klerikus vezetés által jellemezhető stílus felé hajlanak, és bizonyos esetekben teljesen feladják a kongregacionalista rendszert.

A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.

Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.

A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs, de minden egyháznak van egy egy közös hitvallása, így például a magyarországi baptistáknak is egy általánosan elfogadott hitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.

• A teljes Szentírás Istentől ihletett, amely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
• Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak Jézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
• Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
• A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
• Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
• Hiszik, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről (végítélet).

• A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. A baptizmus rövid története. Baptista hitvallás / Baptista egyházszervezeti szabályzat; szerk. Győri Kornél, sajtó alá rend. Gerzsenyi Sándor; Magyarországi Baptista Egyház, Bp., 1974
• Baptista hitvallás; Békehírnök, Bp., 1989 (Baptista kiskönyvtár)
• Baptista hitvallás; Magyarországi Baptista Egyház, Bp., 2015
• Az 1689-es baptista hitvallás vagy A második londoni hitvallás szentírási igazolásokkal; ford. Tóth Benjámin, Tóth Máté; Soli Deo Gloria, Bp., 2023

A baptistáknál fontos szerepet tölt be az antialkoholista életforma támogatása. A 20. század elején a protestáns többségű észak-európai országokban és Észak-Amerikában a szesztilalom lendületének nagy részét a baptisták és más protestáns felekezetek alkoholellenes erkölcsi meggyőződése adta.^[40][41]

• Baptista Szeretetszolgálat^[42]
• Baptista Tevékeny Szeretet Misszió^[43]
• Menedék alapítvány
• Kiskörösi és hajdúböszörményi szeretetházak
• Kegyelem alapítvány
• Samaritánus erszénye alapítvány

• Meyer Henrik (1842–1919. március)^[44][45] – az újkori baptista hitközség első vezetője Magyarországon
• Kornya Mihály (1844–1917) – a magyar parasztapostol
• Tóth Mihály (1836–1931)^[46] – a magyar baptizmus egyik úttörője Nagyszalontán
• Somogyi Imre – lelkipásztor, író, a magyarországi baptisták egyik legjelentősebb elnöke
• Dr. Beharka Pál – Orgonaművész
• Dr. Haraszti (Ritter) Sándor (1920–1998) Orvos, lelkész, egyházi diplomata
• Batiz András – riporter, műsorvezető, szerkesztő, volt kormányszóvivő
• Almási Mihály baptista lelkipásztor, egyetemi tanár, a Szent Korona hazahozatalának egyik előkészítője
• Szenczy Sándor – a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke, baptista lelkipásztor
• Stefán István – mérnök, üzletember, vállalkozó, a Medimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
• Pannonhalmi Zsuzsa – Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
• Ilonka Mihály – homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
• Papp János – A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012. április 28-án választotta meg egyházelnöknek.

• John Bunyan – angol író és prédikátor
• D. L. Moody – evangélista, prédikátor
• Charles Haddon Spurgeon – a „prédikátor”
• Billy Graham – igehirdető, evangélista
• Martin Luther King – Nobel-békedíjas lelkipásztor
• Laslie Zakor – a „prédikátorok fejedelme”
• Thomas Newcomen – angol prédikátor, feltaláló (nevéhez fűződik a gőzgép), az ipari forradalom atyja

• Abraham Lincoln – az Egyesült Államok 16. elnöke
• Andrew Johnson – az Egyesült Államok 17. elnöke
• Warren G. Harding – az Egyesült Államok 29. elnöke
• Harry S. Truman – az Egyesült Államok 33. elnöke
• Jimmy Carter – az Egyesült Államok 39. elnöke
• Bill Clinton – az Egyesült Államok 42. elnöke
• Al Gore – az Egyesült Államok 45. alelnöke, üzletember és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista

• Eddie Murphy – amerikai színész
• Kevin Costner – amerikai színész
• Aretha Franklin – énekesnő
• Chuck Berry – amerikai gitáros, énekes
• Buddy Holly – rock and roll úttörője
• Johnny Cash – amerikai énekes és dalszövegíró
• Maynard James Keenan – amerikai énekes (Tool, Puscifer, A Perfect Circle)

• Új protestáns felekezetek irodalma
• Magyarországi Baptista Egyház
• Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége
• Újpesti Baptista Gyülekezet
• Hetednapi baptisták
• Keresztény felekezetek összehasonlítása

• http://www.baptist.hu
• www.magyarbaptista.hu^{[halott link]}
• www.emabisz.ro
• http://www.baptista.hu
• http://baptista.lap.hu/
• https://web.archive.org/web/20141217025512/http://biblia-baptista.hu/
• Baptisták listája az angol wikipédiában

• Somogyi Imre: A vallásszabadság és a baptisták, rövid történelmi és közjogi megvilágításban; Magvető, Budapest, 1937
• Udvarnoki Béla: Kik a baptisták?; Magyar Baptista Kiadó–Jugoszláviai Baptisták Szövetsége, Novi Sad, 1972
• A Magyarországi Baptista Egyház 125 éves jubileumáról; szerk. Somogyi Barnabás; Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 1972 (Emléklapok)
• A Magyarországi Baptista Egyház alapokmányai. A baptizmus rövid története. Baptista hitvallás / Baptista egyházszervezeti szabályzat; szerk. Győri Kornél, sajtó alá rend. Gerzsenyi Sándor; Interpress, Budapest, 1974
• Győri Kornél: "Vizsgáljuk meg útjainkat!". A magyarországi baptisták történelmének utolsó négy évtizede. Elhangzott a Magyarországi Baptista Egyház országos lelkipásztor-továbbképző tanfolyamán; szerzői, Budapest, 1989
• "Krisztusért járva követségben". Tanulmányok a magyar baptista misszió 150 éves történetéből. 1846–1996; szerk. Bereczki Lajos; Baptista Kiadó, Budapest, 1996
• Bethlen Gábor és a baptisták. Alvinci kéziratok, 1623–1644; szerk. Zágoni Jenő, sajtó alá rend., ford. Bartha Ildikó Katalin; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Levéltár, Budapest, 2003 (Emléklapok)
• Almási Mihály: Theologia popularis brevis / Népszerű teológia röviden; Jó Pásztor Alapítvány, Budapest, 2003
• Magyar baptista külmisszió és szeretetszolgálat. Beszámolók, levelek, életrajzok; szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Levéltár, 2004 (Emléklapok)
• Baptisták az első világháborúban. A harcmező, beszámolók, levelek, versek a lövészárokból és a fogolytáborokból, hősi halottaink; szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház Levéltára, Budapest, 2007 (Emléklapok)
• Baptizálás, baptizmus. Megyesi József igehirdetése és grafikái alapján; Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége, Nagyvárad, 2009
• Szebeni Olivér: Német baptisták Magyarországon; Baráti Missziós Alapítvány, Jánoshalma, 2010
• Baptisták a második világháborúban. Emlékkönyv; összegyűjt., szerk. Zágoni Jenő; Magyarországi Baptista Egyház Levéltára, Budapest, 2010 (Baptista levéltári kiadványok)
• A baptista vallásosság Magyarországon; Baptista Levéltár–Rákoscsabai Béthel Alapítvány, Budapest, 2016
  • 1. A hagyományos baptista kegyesség és napjaink változásai; tan. László Gábor, ifj. László Gábor, közrem. Benedekné Cséki Annabella
• "Aki hisz és megkeresztelkedik...". A baptisták élete. Történelmi szemelvények, jellegzetességek, jeles képviselők; szerk. Bereczki Lajos, Kovács József; 2. jav. kiad.; Magyarországi Baptista Egyház–Magyar Baptisták Világszövetsége, Budapest, 2017 (Emléklapok)
• Magyar baptisták, baptista magyarok. A MABAVISZ tagszövetségeinek mindennapjaiból; szerk., sajtó alá rend. Marosi Nagy Lajos; Baptista Kiadó, Budapest, 2017
• Isten hozott; összeáll. Záborszky Dávid; 2. átdolg., bőv. kiad.; Tér Budapest Gyülekezet, Budapest, 2019
• Gerzsenyi László–Miklya Luzsányi Mónika: Mindeddig... Az első magyarországi baptista gyülekezet története; 2. jav. kiad.; Harmat–Wesselényi Utcai Baptista Gyülekezet, Budapest, 2019
• Almási Mihály: Teológiai irányzatok formálódása a baptista misszióban; Jó Pásztor Alapítvány, Dömsöd, 2019
  • 1. Kompendium kommentárokkal. Segédanyag a baptista teológia iránt érdeklődő olvasóknak
• Mészáros Kálmán: Akik sokakat az igazságra vezettek. A baptisták eredete, története és hitvallása; Professzorok Kiadója, Budapest, 2020
• Almási Mihály: A gyülekezeti (egyházi) struktúrák változásai baptista viszonylatban. Kompendium; Jó Pásztor Alapítvány, Dömsöd, 2020
  • 1. Ősi közösségi struktúrák
• Baptista lexikon; szerk. Marosi Nagy Lajos; Magyarországi Baptista Egyház, Budapest, 2022
• Gondolatfüzér. Válogatás a Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ szakmai rendezvényeinek előadásaiból. Absztraktok 2022; szerk. Szirtes-Tankó Tünde; Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központ, Budapest, 2023
• Mészáros Kálmán: Baptisták a Kárpát-medencében. A Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar baptista közösségek missziói tevékenységének múltja, kitekintéssel a jelenre; Magyarországi Baptista Egyház–Baptista Teológiai Akadémia, Budapest, 2023