Arthur Achleitner
Született	1858. augusztus 16.[1][2][3] Straubing[2]
Elhunyt	1927. szeptember 29. (69 évesen)[1][2] München[2]
Állampolgársága	Bajor Királyság német
Foglalkozása	író professzor
Kitüntetései	titkos tanácsos[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Achleitner témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Arthur Achleitner (Straubing, 1858. augusztus 16. – München, 1927. szeptember 29.) német író.

Apja Innozenz Achleitner, a straubingi plébánia kórusának vezetője volt. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, majd a salzburgi egyetemen folytatta, a tanári pályára készült. Apja halála után azonnal megszakította tanulmányait, s beutazta Európát. A Rajna és a Duna mentén tett, csaknem a Fekete-tengerig tett első utazásáról számos lapnak küldött színes beszámolókat, így nem csupán finanszírozni tudta útját, hanem rátalált saját, egyéni írásmódjára is. A nagyközönség hamar megismerte nevét, s 1878-ban a müncheni Süddeutsche Presse szerkesztői állást kínált fel neki. Achleitner a lap teljes fennállása alatt a szerkesztőség munkatársa maradt, majd Münchenben szabadúszó író lett. A nyári hónapokban Bajorországból Stájerországba, a hegyekbe utazott, ahol a Wittelsbach és Habsburg birtokokon vadászott. Tapasztalatait vadászati tárgyú regényeiben írta meg. 1897-ben Szász-Anhalt hercege professzori, 1900-ban bírói tanácsosi címmel tüntette ki. A Sendlinger Friedhof temetőben nyugszik Münchenben. A Szent Sír Lovagrend tagja volt. ^[4]

• Geschichten aus den Bergen. 4 kötet. Philipp Reclam. Leipzig (1889–1892)
  • 1. Band. Leipzig (1889?). Reclam Universal-Bibliothek, Bd. (2625?) (Új kiadás: 1918)
  • 2. Band. Leipzig 1890. RUB Bd. (?)
  • 3. Band. Leipzig 1891. RUB Bd. (?)
  • 4. Band. Leipzig 1892. RUB Bd. (?)
• Im Passionsdorfe. Originellster Führer zu den Passionsspielen in Oberammergau. Scherzer. München, 1890
• Aus dem Hochland. Berggeschichten, Skizzen und Culturbilder aus der bayerischen und österreichischen Alpenwelt. E. Stahl, München, 1892
• Tirol und Vorarlberg. Neue Schilderung von Land und Leuten. Mit farb. Trachtenbildern. Payne. Leipzig, 1894. XI.
• Fels und Firn. Erzählungen aus den Bergen. Adolf Bonz & Comp. Stuttgart, 1895
• Grenzerleut´. Bilder aus den Alpen (Ein treues Leut. Achterdrusch und Puchlmusik). Verein für Deutsches Schriftthum. Berlin, 1896
• Im grünen Tann. Schwarzwaldnovellen. 8. – 10. Tsd. Verein der Bücherfreunde. Berlin, 1896 (6. Jahrgang, Band 3)
• Der Forstmessias. Verein der Bücherfreunde Schall & Grund. Berlin, 1897
• Die Herzogskerze. Verein der Bücherfreunde Schall & Grund. Berlin, 1897
• Der Hirsch von Eßlingen. Roman. Verein der Bücherfreunde Schall & Grund. Berlin, 1897 (7. Jg., Band 1)
• Amor im Hochland. Liebesbilder aus den Alpen. Müller – Mann. Leipzig, 1899 mit Abb.
• Celsissimus. Salzburger Roman. Verein der Bücherfreunde A. Schall, Berlin, 1901 (11. Jg., Band 2)
• Themis im Gebirge. Zwei Erzählungen aus dem Allgäu. C. Duncker. Berlin, 1902
• Das Schloß im Moor (1903) (Digitalisiert: 21.3.2008 nach 2. Auflage 1908)
• Das Bähnle. Humoristischer Hochlandsroman. J. Hubhl, Negensburg, 1904
• Stöffele. Lebensbild eines tirolischen Heldenpriesters. 2. Auflage. Verlag Josef Habbel. Regensburg – Wien (1918) (1. Aufl. 1904?)
• Exzellenz Pokrok. Gebr. Paetel. Berlin, 1905
• Themis und Diana. Gebr. Paetel. Berlin, 1913
• Scheiblerblut. B. Elischer Nachf. Leipzig o. J. (1915?)
• Fröhliches aus dem Leben. Erzählungen: Die Henne im Zollamt, Die goldene Glocke, Ferkel im Heu, Stichproben auf die Volkstümlichkeit, Kittekprotektion, Schmuggel auf der Lokomotive. Verlag Josef Habbel. Regensburg, 1919
• Aus Kroatien. Skizzen und Erzählungen. Eckstein. Leipzig, 1920
• Ein Bremserleben. Erzählung. Schriftenvertriebsanstalt, Berlin, 1921
• Die Jagdjunker. Ein Roman aus dem Wiener Rokoko. Parey, Berlin, 1922, Grüne Bücher, Nr. 13
• Von der Umsturznacht bis zur Totenbahre. Die letzte Leidenszeit König Ludwigs III. (König von Bayern). Veduka – Verlag, Dillingen a. D. – München, 1922
• Büchsenspanner. 3. Bände. Veduka – Verlag, Dillingen a. D. – München, 1922/23
• Der Glämmerspion. Erzählung aus dem Dienstleben auf der Arlbergbahn. Schriftenvertriebsanstalt, Berlin (um 1926)

• Rövid életrajza a bajor irodalmi portálon

• Arthur Achleitner néhány online hozzáférhető munkája a Project Gutenberg oldalon
• Arthur Achleitner munkái a Worldcat oldalon
• Arthur Acheitler néhány munkája a német Wikisource oldalon

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthur Achleitner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.