Agyagfalva

	Agyagfalva (Lutița, Lehmdorf)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Bögöz
Rang	falu
Községközpont	Bögöz
Irányítószám	537212
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85190
	Népesség
Népesség	717 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	734 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 14′ 42″, k. h. 25° 11′ 06″46.244968°N 25.185077°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 42″, k. h. 25° 11′ 06″46.244968°N 25.185077°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Agyagfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Agyagfalva (románul Lutița) (németül Lehmdorf) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

Agyagfalva Erdélyben, Hargita megyében található. A nagy múltú székely falu Székelyudvarhelytől 12 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllő felső lefolyásának bal partján, a Bögözi-medence területén, a Fancsika-patak völgyének északi kijáratánál fekszik. A térség fontos települése, sok gyár, magánvállalkozás található a faluban.

Története

Agyagfalva területe valószínűleg már az ősidők óta lakott hely, erre utalnak a két árok között talált bronzkori település nyomai. A hagyomány szerint a falu egykor a nagyrét közepén, a mostani Fancsikahíd táján feküdt, egy részét Fancsikafalvának nevezték.Valószínűsíthető, hogy külső zaklatások, és árvizek miatt költözött el mostani helyére. Ennek a költözésnek az időpontja ugyancsak ismeretlen, de az biztos, hogy ha volt is ilyenfajta megmozdulás az a XIII. század előtt volt, ugyanis a templomot a XIII. században építették mostani helyére. Ez annak a bizonyítéka, hogy már Agyagfalva ebben a korban a mostani területi elhelyezkedésével rendelkezett.

A falu nevének eredete is több vitát szült az idők folyamán, több feltételezés látott napvilágot. Ezek közül kettőt megtalálhatunk több történelmi forrásban, például a Vasárnapi Újság 1867-ben írott Agyagfalva és az agyagfalvi tér címmel publikált cikkében és Orbán Balázs Székelyföld leírása című művében. Ezek közül a legracionálisabb az, hogy az agyagos talajáról kapta a nevét. Ezt a feltételezést, azonban erősen megkérdőjelezi az a tény, hogy Agyagfalva határában a talaj a legszegényebb agyagban, egész Székelyudvarhely környékén. Ezeken kívül a faluban még napjainkban is terjed az a szájhagyomány, hogy lakott itt egy Agfa nevezetű lófő, aki a falut irányította és sok tatár vagy esetleg török támadással szemben sikeresen megvédte a falut és az ő tiszteletére nevezték el Agfafalvának, majd ebből kialakult az mostani Agyagfalva. A falu közel fekszik Szászföldhöz (Erked) ez bizonyítéka látható az építészeti stílusban.

Ősi székely falu, a falutól a Nagy-Küküllő felé északra elterülő rét a székelység ősi gyülekezőhelye. Az első ilyen fontos eseményre 1506-ban került sor az agyagfalvi téren. Az 1506-os székely nemzetgyűlés az 1505-ös udvarhelyi nemzetgyűlés folytatása volt. Fő célja a pártütés és a pártütők elleni fellépés szabályozása volt. Az akkori szóhasználatban a pártütés szó alatt értettek minden királyi hatalom elleni, szervezkedést, fellépést, s főleg lázadást, tömeges felkelést, mintegy azonosítva a pártütést a király iránti hűtlenség fogalmával. A közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a hét főszék elöljárói és lófőinek képviseletén kívül, még jelen volt számtalan ember kik a mi Székely Országunknak javáért meghalni készek volnának. Tehát az 1506 decemberében lezajlott Agyagfalvi Székely Közgyűlés határozata a legfontosabbak közé tartozik a székely önkormányzat történetében. Itt még megpróbáltak megkapaszkodni az utolsó szalmaszálban, ami a függetlenségüket illetve ősi kiváltságaikat megőrzését jelentette.

Ugyancsak ide a Fancsika-patak partjára hívta össze több mint 300 évvel később Berzenczy László kormánybiztos az 1848-as székely nemzetgyűlést, amelyet kezdetben gróf Mikó Imre elnökletével a Gubernium ellenzett, majd végül bekapcsolódott a szervezésbe.A székely nagygyűlésre 1848. október 16-17-ére mintegy 60000 székely gyűlt össze az öt székely székből: Udvarhelyszékből, Csík- és Háromszékből összegyűltek jelentették a többséget, Marosszékből kevesen, míg Aranyosszékből csak a küldöttség tudott részt venni a fennálló polgárháborús állapotok miatt. Agyagfalván nagyon fontos dolgokról kellett dönteni, amelyeknek a kimenetelét nagyban befolyásolta Berzenczy valamint Mikó kompromisszumos megoldása. Az új programot már engedélyezte a Gubernium is és a Kolozsvári Híradó október 8.-ai száma közölte. . A program 4 alapvető kérdésre kereste a választ, eszerint:

a székely nemzetnek az uralkodó felség és dinasztia iránti hűség nyilvánítása;
sérelmei orvoslásának a királyi főkormány útján kérelmezése;
a magyar kormány által elrendelt honvédelem elintézése;
a székely nemzet más testvér népek iránti barátságos indulatának kiáltványilag kifejezése;

Ennek fényében indult az Agyagfalvi Székely Nagygyűlés, amelynek az első napja rendben is zajlott, a székelység felesküdött a magyar felelős minisztériumra és a magyar alkotmányra. Második és harmadik nap azonban a tévriasztásoktól felindult tömeg már maga emelkedett a katonai tábor megalakításán tanácskozó vezérkar fölé „Mejnünk mind és azonnal” címszó alatt katonai tábort alapítottak. Mint tudjuk ez a felkészületlen és teljes mértékben elsietett lépés okozta a székelység vesztét az 1848-as szabadságharcban. Ugyanakkor ha az Agyagfalvi Székely Nagygyűlés nem is tudott megfelelni teljes mértékben az elvárásoknak, de egy nagyon fontos döntést hozott. Meghatározta a székelység helyét a magyar polgári nemzetben, valamint fokozta a székelység cselekvőkészségét.

A településnek 1910-ben 946, 1992-ben 797, 2011-ben 734 magyar lakosa volt.

Látnivalók

Református temploma a falu közepén álló kőkerítéssel övezett gótikus templom 13. századi eredetű, azonban a templomának pontos építési időpontját nem ismerjük. Tornya 1628-ban épült, később többször megmagasították, benne régi kovácsoltvas óraszerkezet van.
Az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés monumentális emlékművét 1975-től kezdődően Kulcsár Béla, Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművész készítették, 1982-re készült el, hivatalos felavatására csak 1990. október 14-én került sor.

Híres emberek

Itt született Sándor Gergely kuruc kapitány, aki később holland ezredes lett.
Itt született Góró Lajos őrnagy, az Erdélyi Múzeum egyik szervezője.

Testvértelepülés

Ország	Település
Magyarország	Kunszállás

Források

Románia / írta és szerkesztette Ádám László, Belia György, Csatári Dániel, Kosály Márta, Kovács György, Szávai Jenő. Budapest : Panoráma, 1987. 678 p. ISBN 963 243 172 3 Agyagfalvát lásd 470-471. p.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (I-VI. kötet), Pest, 1868. Ráth Mór bizománya. Nyomatott Panda és Frohna Könyvnyomdájában.