Vajdasági magyarok

	Vajdasági magyarok
	A magyarok aránya a Vajdaságban településenként (2002)
	Teljes lélekszám
	184 442 (2022)
	Lélekszám régiónként
Régió	Fő
Dél-bácskai körzet	47 850
Dél-bánsági körzet	13 194
Észak-bácskai körzet	76 262
Észak-bánsági körzet	68 915
Közép-bánsági körzet	23 550
Nyugat-bácskai körzet	17 576
Szerémségi körzet	3789
	Nyelvek
	magyar, szerb, horvát
	Vallások
	katolikus, református, zsidó, ateista
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági magyarok témájú médiaállományokat.

Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük. Lélekszámuk jelenleg már kevesebb, mint 200 ezer fő. Fő szellemi és kulturális központjuk korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől kezdve azonban ezt a szerepet egyre inkább Szabadka vette át, habár sok intézmény székhelye továbbra is Újvidék maradt (pl. Magyar Szó).

Demográfia

Többségük a magyar-szerb határ mentén, Észak-Bácskában és Észak-Bánságban él tömbben, kisebb részük ettől délebbre szórványban. Létszámuk fokozatosan csökken, a leginkább veszélyeztetettek a déli régiók magyarjai, főleg a Szerémségi körzetben.

Abszolút magyar többségű községek Magyarkanizsa (85,14%), Zenta (79,09%), Ada (75,04%), Topolya (57,94%) és Kishegyes (53,91%). Relatív magyar többségű községek Csóka (49,67%), Óbecse (46,34%) és Szabadka (35,65%).

Bácskának az 1910-es népszámlálás idején 704 563 lakosa volt, ebből 43,2% magyar (310 490 fő), 22,5%-a német és csupán 28,1%-a délszláv. A magyarok száma 1910–1921 között 303 171 főről 260 998 főre csökkent, mára ez a szám 184 442.

A vajdasági magyarok száma a II. világháború után az 1960-as évekig emelkedett. Legtöbb, 442 561 fő az 1960-as népszámláláskor volt. Ettől az időponttól kezdve a magyar népesség száma folyamatosan csökken.

A 2000-es években magyar népesség száma évente mintegy 4000 fővel csökken: évente kb. 3000-rel többen halnak meg, mint amennyien születnek, kb. 500-1000 fő emigrál és 4-500 fő vegyesházasságok során asszimilálódik, főleg a szórványban.^[1] Emiatt hamarosan fenntarthatatlanná válik a magyar iskolahálózat a mai formájában.

Történetük

Vajdasági magyarok

Nem található szabad kép.^(?)
	Magyarok száma az egyes vajdasági községekben (2002)
	Nemzetiségek aránya az egyes vajdasági településeken (1941 és 2002)

A vajdasági magyarok elődei a Magyar Királyság Bács-Bodrog, Torontál és Szerém vármegyéinek lakosai voltak.

A trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetőleg a későbbi Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek.

A második világháború alatt a rövid magyar uralom után a szerb szabadcsapatok nagyarányú vérengzést vittek végbe közöttük (kb. 40 000 halott), illetve sok vajdasági magyar menekült 1944-45 folyamán Magyarországra.

Az 1990-es évek elején dúló délszláv háborúk is sokukat késztették az anyaországba történő áttelepülésre.

Politikájuk

A legfőbb politikai pártok a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). A vajdasági magyarok érdekképviseleti szervei a kulturális és területi autonómia kivívásáért küzdenek. A 2009-es szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény kulturális autonómiát adott, 2010-ben a magyarok megválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely átvette számos magyar kulturális intézmény tulajdonosi jogait.

Vajdasági magyar politikai pártok

Magyar Polgári Szövetség (MPSZ, elnöke Rácz Szabó László)
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, elnöke Pásztor István)
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK, elnöke Csonka Áron)

Megszűnt pártok

Legnagyobb magyar lakosságú települések

	Név	Magyarok száma	Összlakosság	Arány
1.	Szabadka	34 983	99 981	34,99%
2.	Zenta	15 860	20 302	78,12%
3.	Óbecse	11 725	25 774	45,49%
4.	Nagybecskerek	11 605	79 773	14,55%
5.	Újvidék	11 538	191 405	6,03%
6.	Topolya	9582	16 171	59,25%
7.	Magyarkanizsa	8825	10 200	86,52%
8.	Ada	8744	10 547	82,91%
9.	Temerin	8187	19 216	42,61%
10.	Csantavér	6632	7178	92,39%
11.	Bácskossuthfalva	4795	5699	84,13%

Oktatás

Általános iskola

A 2022/23-as tanévben 10 389 diák tanul magyarul a Vajdaságban. Ebből 8 189 diák tanul az abszolút és relatív magyar többséggel rendelkező községekben.


Község	Diákok száma (2022/23)	Magyarul tanuló diákok száma (2022/23)	% (2022/23)	Diákok száma (2023/24)	Magyarul tanuló diákok száma (2023/24)	% (2023/24)	Diákok száma (2024/25)	Magyarul tanuló diákok száma (2024/25)	% (2024/25)	Magyar anyanyelvű diákok aránya (2021-es népszámlálás korfa)
Szabadka	9 260	2 159	23,3%	9 352	2 137	22,9%	9 592	2 135	22,3%	29,2%
Magyarkanizsa	1 451	1 320	91,0%	1 439	1 307	90,8%	1 439	1 317	91,5%	84,5%
Zenta	1 383	1 169	84,5%	1 349	1 153	85,5%	1 358	1 165	85,8%	78,5%
Ada	959	715	74,6%	941	696	74%	941	697	74,1%	74,2%
Topolya	1 818	1 101	60,6%	1 725	1 012	58,7%	1 873	1 106	59,0%	59,5%
Óbecse	2 471	1 073	43,4%	2 490	1 091	43,8%	2 513	1 105	44,0%	43,1%
Kishegyes	853	391	45,8%	786	350	44,5%	815	384	47,1%	47,6%
Csóka	588	261	44,4%	548	244	44,5%	560	242	43,2%	43,4%

A többi község közül még jelentős diák tanul magyarul az alábbi községekben.


Község	Magyar diákok száma (2022/23)	Magyar diákok száma (2023/24)	Magyar diákok száma (2024/25)	Települések magyar osztályokkal
Temerin	382	373	375	Temerin
Nagybecskerek	261	241	220	Nagybecskerek, Felsőmuzslya, Magyarszentmihály, Erzsébetlak
Újvidék	260	242	244	Újvidék, Tiszakálmánfa
Szenttamás	171	154	153	Szenttamás
Törökbecse	143	134	132	Törökbecse, Karlova-Beodra
Nagykikinda	127	122	126	Nagykikinda, Szaján, Torontáloroszi
Törökkanizsa	122	111	94	Törökkanizsa, Oroszlámos
Bégaszentgyörgy	121	119	112	Magyarittabé, Torontáltorda
Szerbia összesen	10 507	10 091	10 179

^[2]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Badis Róbert: Elfogyóban? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben A vajdasági magyarok demográfiai helyzete a 21. század elején. In: Kommentár, 2012/3. szám.
↑ Szerbiai Iskolai Adatbázis (ci nyelven). Портал отворених података. (Hozzáférés: 2022. október 17.)

Források

Mák Ferenc 2008: A délvidéki magyarság válogatott történeti és honismereti bibliográfiája

További információk

2006-os jelentés a vajdasági magyarok helyzetéről – Határon Túli Magyarok Hivatala
Bozóki Antal: A vajdasági magyarok helyzete 2008 végén PDF
A vajdasági magyarok enciklopédiája
Papp Richárd: Vallás és etnicitás a vajdasági magyarok körében^{[halott link]} PDF (Debreceni Egyetem, 2005)
Általános iskolák (2014) PDF
Magyarok és szerbek, 1918–2012. Együttélés, múltfeltárás, megbékélés; szerk. Glatz Ferenc; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2013
Gutai István: Földönfutók, hontalanok. Menekülés Bácskából 1944–45; Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Bp., 2016
A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Felvidék, Erdély és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája. Konferenciakötet; szerk. Botlik József, Cseresnyésné Kiss Magdolna; Keskenyúton Alapítvány, Bp., 2017
Nemzetiségi parlamenti képviselet. Szerk. Bárdi Nándor, Gyurcsík Iván. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2022.

Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Badis Róbert: Elfogyóban? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben A vajdasági magyarok demográfiai helyzete a 21. század elején. In: Kommentár, 2012/3. szám.

[2] Szerbiai Iskolai Adatbázis (ci nyelven). Портал отворених података. (Hozzáférés: 2022. október 17.)

[1]

[2]