Sósújfalu

	Sósújfalu (Ruská Nová Ves)
	A község látképe Sebes várából.
	; Sósújfalu zászlaja
	; Sósújfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1402
Polgármester	Tibor Kollár
Irányítószám	080 05
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	1305 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	418 m
Terület	12,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 40″, k. h. 21° 19′ 29″48.977778°N 21.324722°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 40″, k. h. 21° 19′ 29″48.977778°N 21.324722°E
	Sósújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sósújfalu témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Sósújfalu (szlovákul: Ruská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 8 km-re keletre fekszik.

Története

A település a 13. században keletkezett, Sóvár filiája, a Soós család birtoka volt. 1402-ben „Wyfalu” alakban említik először. 1423-ban „Alsowyfalu”, „Felswvyfalu” néven szerepel, tehát ekkor már két részből állt. 1427-ben 16 portát számláltak a faluban, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. 1438-ban 12 egész portája volt, emellett 8 ház üresen állt. 1548-ban 4, 1567-ben 4 és fél, 1588-ban 4 és háromnegyed portáig adózott. 1600-ban 11 lakott háza volt. 1688-ban vámszedőhelyként tartották nyilván. Az évszázadok során több birtokosa volt: a Soós, Galambos, Lónyai, Kapy, Sztankay és Dessewffy családok. 1787-ben 55 házában 397 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Sós Újfalu. Sáros Várm. fekszik Sovárhoz közel, mellynek filiája.”^[2]

1828-ban 89 háza és 669 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal, faárukészítéssel foglalkoztak. Később főként a közeli Eperjes üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Sós), Sáros vmegyében, orosz falu, 43 r. kath., 605 gör. kath., 8 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Nagy erdő. F. u. a kamara s m. Ut. p. Eperjes.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 505, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 916 lakosából 893 szlovák volt.

2011-ben 1110 lakosából 1054 szlovák.

Nevezetességei

A falutól keletre levő erdős csúcson látszanak Sebes várának csekély maradványai. A vár a 14. században épült, 1550-ben az eperjesiek ostrommal elfoglalták és felégették, azóta rom.
Görögkatolikus temploma 1790-ben épült, 1880-ban és 1927-ben megújították. Ikonosztáza 1881-ben készült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]