A Rajna-völgy
Világörökség
Adatok
Ország	Németország
Világörökség-azonosító	1066
Kritériumok	II, IV, V
Felvétel éve	2002
Elhelyezkedése
Rajna-völgy Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 10′ 25″, k. h. 7° 41′ 39″50.1736, 7.694169444444450.173600°N 7.694169°EKoordináták: é. sz. 50° 10′ 25″, k. h. 7° 41′ 39″50.1736, 7.694169444444450.173600°N 7.694169°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-völgy témájú médiaállományokat.

A Rajna-völgy mint kultúrtáj a Felső-Közép-Rajna-völgy területeit foglalja magában. Világhírű borvidék, a szőlőtermesztés mellett pedig kultúrtörténetileg is jelentős, számtalan középkori kastély, rom és műemléképület van területén. A folyó vonatkozó szakasza ennek megfelelően ma Földünk várakban leggazdagabb vidéke [1]. Bingentől/Rüdesheimtől Koblenzig 67 kilométer hosszan nyúlik el, ott ,ahol a Rajna a róla elnevezett palahegységen áttörve összeköti a Felső-Rajna széles ártereit az Alsó-Rajna alföldi medencéjével. 2002 óta a Rajna felső szakaszának völgye a Világörökség része a II, IV és V kritériumok alapján.^{[1] [2]}

Mint kereskedelmi csomópont, történelme kétezer évre nyúlik vissza: a folyam összekötő út volt a Földközi-tenger térsége és Észak-Európa között. Területe emiatt gazdag különösen sok műemlékben. A legjelentősebbek ezek közül Marksburg, a Stolzenfels kastély, a Rheinsteini vár, Pfalzgrafensteini vár, Neu-Katzenelnbogen, a Reichenberg kastély és a Festung Ehrenbreitstein. A romok közül kiemelkedik Wernerkapelle. A középkor mellett jelentősek az ókori emlékek is: Boppard római kori erődítmény és állomásozó hely volt. A tájképen az emberi beavatkozás leginkább a teraszos föld- és szőlőműveléssel hagyott nyomot, amely ma elsősorban a meredek lejtőket érinti. A települések közül kiemelkedik Lorch kisvárosa, (mely híres teraszos szőlőműveléséről), a középkori gerendaházakat őrző Bascharach, Kaub, a gótikus emlékeket rejtő Oberwels. Különösen jelentős Rhens városa, a német római császárok felszentelő települése. A szurdokok vidékén a lágy agyagpalát kemény homokkő váltja fel. Itt jött létre az egyik leghíresebb szurdok, a Lorelei: a legenda szerint itt rejtőzik a Nibelungok kincse.^[2]

A vidék (zene)irodalmilag és mitológiailag elsősorban a Rajna kincséről híres. Nemcsak a középkort ihlette meg azonban, hanem sok későbbi szerzőt is. Ide kötődik Heinrich Heine Loreley című verse [2]. Egyik leghíresebb irodalmi vonatkozása Thomas Mann Egy szélhámos vallomásai című regénye. A német író így ír a Rajna-vidékről: