Kántor Andor (Budapest, 1901. december 7.^[5] – Budapest, 1990. március 31.) magyar festőművész, pedagógus.

1922–1926 között Rudnay Gyula tanítványa a művészképzőben. 1926-tól volt kiállító művész. 1927–1930 között Rudnay Gyula tanársegéde volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1928-ban diplomázott, mint rajztanár. 1929-től dolgozott a szentendrei művésztelepen. 1930-tól a Nagybányán dolgozott. 1932-től oktatott. 1937-ben a Szentendrei Festők Társasága tagja lett. 1946-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium tanáraként, 1958–1963 között az iskola igazgatójaként tevékenykedett.

Tagja volt a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Társasága és a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek. Nyaranta Gyöngyösön, Mátrafüreden, Sümegen, Hódmezővásárhelyen és Mártélyon dolgozott.

1937. november 11-én Budapesten házasságot kötött Gálffy Lola festőművésszel (1902–1980).^[6]

• Tájkép (1932)
• Háztetők fényben (1934)

• 1958, 1965, 1972–1973, 1981, 1984 Budapest
• 1961 Pécs
• 1970, 1982 Szentendre
• 1973 Szeged
• 1976 Miskolc, Szekszárd
• 1986 Szolnok

• 1928, 1930, 1935, 1939, 1950–1951, 1953, 1955, 1957, 1960, 1965 Budapest
• 1956, 1972 Szentendre
• 1969 Székesfehérvár

• Munka Érdemrend (1955, 1966, 1976)
• Fővárosi nívódíj (1958)
• Kiváló tanár (1960)
• Csók István-emlékérem (1961)
• Munkácsy Mihály-díj (1967)
• Érdemes művész (1979)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Hung-Art.hu
• Artportal.hu Archiválva 2018. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő (Budapest, 1940)
• Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
• XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerkesztette: Mazányi Judit. Szentendre, 2003.
• Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerkesztette: B. Varga Sándor. Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978.
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György (Szeged, 1988)
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó, 1990.
• Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8  
• Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8