Herskó Anna

	Herskó Anna
Született	Tränka Anna; 1920. augusztus 20.; Budapest
Elhunyt	2009. április 12. (88 évesen); Stockholm
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Herskó János ( – 2009. április 12.)
Foglalkozása	operatőr; filmrendező;
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1963)
Sírhelye	Farkasréti temető (60/8-1-548)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herskó Anna témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Herskó Anna (Tränka Anna), (Budapest, 1920. augusztus 20. – Stockholm, 2009. április 12.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fotós, az első magyar női diplomás operatőr.

Életpályája

1949-ben végezte el a főiskolát.^[3] A Híradó és Dokumentum Filmgyár, később a Budapest Stúdió illetve a MAFILM II. munkatársa volt. Alkotótársa volt -többek között- Simó Sándornak, Bodrossy Félixnek, Csőke Józsefnek, Kis Józsefnek, Hildebrand Istvánnak, Kolonits Ilon án ak, Tóth Jánosnak, Jancsó Miklósnak. 1952 és 1952 között filmvágást tanított a főiskolán. Sokat foglalkoztatták a gyerekproblémák, valamint a természeti és művészeti témák. Fotózott és rendezett is. A Kézenfogva című alkotása Oberhausenban két díjat is kapott. Feltűnést keltettek rejtett kamerás módszerrel készült dokumentumfilmjei (Szentkút, Ellesett percek). 1970-ben mutatták be a Befejezetlenül című egész estés szociálpszichológiai dokumentumfilmjét. Ugyanebben az évben férjével (Herskó János) Svédországban telepedtek le.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Műveiből

Miért? (?)
Hová mégy? (?)
Bartók Béla (1955)
Csupa napfény a szívem - Yves Montand (1956)
Kísérleti lakótelep (1960)
Alkonyok és hajnalok (1961)
A póráz két végén (1963)
Portré - Kodály Zoltán (1965)
Bocskoromon van egy szák (1967)
Módszerek (1968)
Változatok (1968)
Vasarely (1969)

Díjai, elismerései

Balázs Béla-díj (1963)^[4]

Kép és hang

Kodály - Portré (1965

Jegyzetek

↑ ^a ^b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 24.
↑ 1947-ben főiskolásként – férjével együtt – a Valahol Európában című film segédrendezője, asszisztense volt.
↑ A tiltott határátlépés miatt 1970-ben elítélt Herskó János és Herskó Anna teljes vagyonelkobzás alá eső kitüntetéseit – így a Balázs Béla-díjakat is – a II., XI., XII. ker. Bíróság B.II.1104/1970/8 számú, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság Bf.XXIV. 4363/1970/17. számú határozatai alapján 1970-ben visszavették, az érmeket megküldték az illetékes minisztériumnak, majd azokat az Országos Levéltár állományában helyezték el. Lásd: Keresztes Csaba: Sok elkobzott Balázs Béla-díj kis helyen is elfér. mnl.gov.hu. MNL OL, 2021. november 16. [2022. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 6.)

Források

Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben. A Magyar Filmgyártó Vállalat, a Mozgókép Forgalmazási Vállalat, a Magyar Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum kiadványa. 1983 - ISBN 963-01-4698-3
M1 Híradó
FILMKULTURA.HU
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[8047a4b6f679a36e37313496f4d61d2abd54460e-1] filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[c80f950726e7c70eb847cc8b2a066a6a0df040d5-2] ttp://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 24.

[3] 1947-ben főiskolásként – férjével együtt – a Valahol Európában című film segédrendezője, asszisztense volt.

[4] A tiltott határátlépés miatt 1970-ben elítélt Herskó János és Herskó Anna teljes vagyonelkobzás alá eső kitüntetéseit – így a Balázs Béla-díjakat is – a II., XI., XII. ker. Bíróság B.II.1104/1970/8 számú, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság Bf.XXIV. 4363/1970/17. számú határozatai alapján 1970-ben visszavették, az érmeket megküldték az illetékes minisztériumnak, majd azokat az Országos Levéltár állományában helyezték el. Lásd: Keresztes Csaba: Sok elkobzott Balázs Béla-díj kis helyen is elfér. mnl.gov.hu. MNL OL, 2021. november 16. [2022. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 6.)

[1]

[2]

[3]

[4]