Eugène-Melchior de Vogüé
Nadar felvétele
Született	1848. február 25.[1][2] Nizza[3]
Elhunyt	1910. március 29. (62 évesen)[1][2] Párizs
Állampolgársága	francia
Házastársa	Alexandra Annenkova (1878. január 25. – )
Gyermekei	Henry de Vogüé Raymond de Vogüé Félix de Vogüé
Szülei	Henriette-Christine de Vogüé Raphaël de Vogué
Foglalkozása	útirajzíró diplomata antropológus régész orientalista filantróp irodalomkritikus politikus újságíró író
Tisztsége	seat 39 of the Académie française (1888. november 22. – 1910. március 24.) Député de l'Ardèche (1893–1898)
Sírhelye	Père-Lachaise temető (15) Grave of Vogüé
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Eugène-Melchior de Vogüé témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Eugène-Melchior de Vogüé vicomte (Nizza, 1848. február 24. – Párizs, 1910. március 24.) francia utazási író, irodalomkritikus, orientalista, diplomata, a Francia Akadémia tagja (1888).

Diplomata karrierjét unokatestvére, Charles-Jean-Melchior beosztottjaként a konstantinápolyi francia követség attaséjaként kezdte, később Szentpéterváron a követség titkára volt és megtanult oroszul. 1878-ban feleségül vette a transzkaszpi (vagy középázsiai) vasútvonal építésének felügyeletét is ellátó M. Ny. Annyenkov tábornok nővérét. Miután kilépett a diplomáciai szolgálatból, az orosz irodalommal kezdett foglalkozni.

Állandó munkatársa volt a Revue des deux Mondes és a Journal des débats című francia folyóiratoknak. Ott jelentek meg útirajzai, majd az orosz irodalmi műveket bemutató cikkei. Ezeket később kötetekben is kiadta. A korabeli orosz irodalomról írt könyve (1886) révén lett igazán híres, a könyv megjelenése után két évvel az akadémia tagjai közé választotta. A 19. századi orosz irodalom első francia ismertetője, lelkes népszerűsítője és elismert szakértője volt. Több orosz regényt lefordított, ő fedezte fel többek között Dosztojevszkijt a francia olvasók számára. Később eredeti regényei is figyelmet keltettek hazájában.

• Syrie, Palestine, Mont-Athos (útirajzok, 1876)
• Histoires orientales (1880)
• Les portraits du siècle (1883)
• Le fils de Pierre le Grand (1884)
• Histoires d'hiver (1885)
• Le Roman russe (1886)
  • Magyarul is megjelent: Az orosz regény (Ford. Huszár Imre, Budapest, 1908, két kötet)
• Souvenirs et visions (1887)
• Spectacles contemporains (1891)
• Regards historiques et littéraires (1892)
• Cœurs russes (elbeszélések, 1894)
• Jean d’Agrève (regény, 1897)
• Les morts qui parlent (regény, 1899)
• Le Maître de la mer (regény, 1903)

• Az orosz regény, 1-2.; ford. Huszár Imre; Akadémia, Bp., 1908 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata-sorozat)

• Vogüé. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.  . MEK: 436. oldal
• Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary (orosz nyelven) (1890–1907) 
• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)