Ez a szócikk Degré Alajos ügyvédről szól. Hasonló címmel lásd még: Degré Alajos (egyértelműsítő lap).

Degré Alajos
Degré Alajos 1854
Született	1819. január 6. Lippa
Elhunyt	1896. november 1. (77 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Degré Miklós
Foglalkozása	ügyvéd, író, politikus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/1-3-25)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Degré Alajos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

Édesapja Degré Péter, francia származású Temes megyei főorvos volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül.

Gyermekei Makón, majd Lippán születtek.^[2][3] Degré Alajos egyetlen édestestvére, aki megérte a felnőttkort, Kádas Józsefné Degré Franciska (1812-1885) volt.^[4] Féltestvére, Degré Ignác gyógyszerész, Degré Péter első feleségétől, Ludvig Zsuzsannától származott. Degré Alajos teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, s a jogot 1838–40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: az ifjúság ugyanis Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, s a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. 1843-ban letette ügyvédi vizsgáit, majd a pozsonyi országgyűlésen mint királyi táblai jegyző tevékenykedett. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.

1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett. Már 1848 nyarán beállt honvédnek a Földváry Károly vezette önkéntes zászlóaljba. 1848. szeptemberétől huszárkapitány volt Móga János alatt, majd a Károlyi huszárezredben. 1848. november 29-én főhadnagy, 1849. január 16-án százados lett. A turai csata heves harcaiban több sebet is kapott. Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. A csatában kapott sebei miatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bujdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba. Utazásokat tett Németországban, Belgiumban, Franciaországban és Angliában. 1857-ben megnősült, neje Koller Amália lett. 1867-ben a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választotta, 1870. október 22-én Pest megye Vác kerületének lett országgyűlési képviselője. Császár Ferenc halála (1858) után megvette annak papvölgyi házát és szőlőjét Vácon, ahol élete alkonyán gyakran tartózkodott.

Degré Alajos feleségül vette nemes Koller Amália Anna (1837-1907) kisasszonyt,^[5] nemes Koller Ignác (1796-1854) Pest városa községi és városi tanácsosa,^[6] és Mayer Erzsébet (†1888) lányát.^[7] A házasságukból született:

• Degré Erzsébet
• dr. Degré Miklós, jogász.
• Degré Katalin, akinek a férje Klauzál Gábor miniszternek a fia, ifj. Klauzál Gábor volt.
• Degré Etel.
• Degré Andor (1869-1939), pénzügyi miniszteri osztály tanácsos,.^[8]
• Degré Éva, dr. Szendey Béla (1870-1939), ügyvéd, m. kir. főkormánytanácsos neje.^[9]
• dr. Degré Lajos (1882-1915), jogtudor, pozsonyi egyetem tanára.^[10]

• Iparlovag, vígjáték 3 felvonásban, Pozsony, 1844 (Először a Nemzeti Színházban 1844. február 12.)
• Eljegyzés álarc alatt. Társalgási vígjáték. 3 felvonásban, Pest, 1845 (Először a Nemzeti Színházban 1845. április 14.)
• Félreismert lángész, vígjáték 3 felvonásban, Pest, 1846 (Először a Nemzeti Színházban, 1846. február 16.)
• Kedélyrajzok. Pest, 1847 (Novellák)
• Két év egy ügyvéd életéből. Regény. Pest, 1853. Két kötet
• Degré Alajos Novellái. Pest, 1854
• Kalandornő. Regény. Pest, 1854. Két kötet
• Salvator Rosa. Történeti regény. Pest, 1855. Három kötet
• A sors keze. Regény. Kiadja Friebeisz István. Pest, 1856. Két kötet
• Novellák. Pest, 1857
• Játékszíni emlékkönyv 1857-ik évre. A színművészet barátainak ajánlja Csiki György / Degré Alajos: Rendkívüli előadás. Vígjáték; Sauervein Ny., Győr, 1857
• Az ördög emlékiratai. Pest, 1860. Két kötet
• A száműzött leánya. Regény. Pest, 1865 (Újabb kiadása: 1906)
• A kék vér. Regény. Pest, 1870
• A nap hőse. Regény. Pest, 1870. Két kötet
• Itthon. Regény. Budapest, 1877. Két kötet
• Az elzárt gyámleány. Víg elbeszélés. Budapest, 1878
• Bőkezű uzsorás. Budapest, 1882. Két kötet
• Pártok és vezérek az Országházból; írta Egy volt képviselő; Révai, Bp., 1882
• Visszaemlékezéseim az 1848-9-ik év előtti, alatti és utáni időkből, 1-2.; Pfeifer, Bp., 1883-1884
• Így van jól! Víg regény. Budapest, 1887
• Blaues Blut; Hartleben, Wien, 1894 (Collection Hartleben)
• Visszaemlékezéseim; összeáll., szerk., bev., jegyz. Ugrin Aranka; Szépirodalmi, Bp., 1983 (Magyar századok)

Többi színdarabja előadási sorrend szerint a Nemzeti Színházban: Férj és jegyes, vígj. 3 felv. (1846. június 5.), Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. (1848?), Bál előtt, alatt, után, vígj. 1 felv. (1851. november 22.), Az anya szöktet, vígj. 1 felv. (1853. október 31. Megjelent a Szikszói Enyhlapokban), Salvator Rosa, melodráma (1855. decz. 29.), Rendkívüli előadás, vígj. 1 felv. (1856. augusztus 21.), Két hatalom, vígj. 1 felv. (1858. április 7.), Kalandornő, dráma 5 felv. (1860. március 26.), Divatos beteg, vígj. 3 felv. (1864. január 29.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Degré Alajos életrajza a Magyar Elektronikus Könyvtárban (Magyar életrajzi lexikon 1000-1990)